Régi betegség, de cseppet sem ment ki a "divatból"! Nem maga a "kis parazita" okozza a fő gondot, hanem áldatlan tevékenységének a szövődményei az igazán problematikusak.
A bolha apró (2-3mm körüli) ízeltlábú vérszívó, a kifejlett egyednek erős ugrólába van, testük oldalirányban lapított a szőrök közötti könnyebb mozgás végett. Petékkel (0,5mm) szaporodik, 3 lárvaállapota (1mm) van, ezek nem tudnak ugrani. A peték hónapokig kibírják a környezetben zord körülmények között is.

Pinscherből „bajuszos”

 

Azt talán sokan tudják, hogy a schnauzereknek három különböző méretváltozata létezik: törpe, közép és óriás. Mindez persze a kezdetekben nem volt így, mivel a snacik eredeti változata csak egy  – a mai közép schnauzerhez hasonló– méretben létezett.

 

Eredetüket a drótszőrű pinscherektől származtatják, melyek koruk szívós, kitartó munkakutyáinak számítottak. A ma ismert schnauzer felmenői a XVII-XVIII. század Bádeni és Bajor Nagyhercegségek, valamint Svájc északi részének kocsisai, lovászai mellett teljesítettek utaskísérői szolgálatot.

Megoszlanak a vélemények, hogy a mai kutyák kialakulása előtti korszakban, az ember akarta társnak maga mellé a farkast, vagy a farkas kereste az ember társaságát. Annyi azonban tény, hogy amikor a farkasból a domesztikáció révén kutya lett, akkor az embernek határozott elképzelése volt arra vonatkozólag, hogy ez az állat mit csináljon, milyen feladatot végezzen el a környezetében.

 

 

Nem akarunk illúziórombolók lenni, de nagyrészt talán éppen ennek a szemléletmódnak tulajdonítható, hogy a különböző fajták populációinak jelentős hányadára túlzásnak tűnnek ma már a legendákba illő jellemzések.

Rögtön egy kis helyreigazítással kezdeném, ami a  “sportkutya” kifejezést illeti.  Számomra egyaránt sportkutya pl. az IPO sportban, agilityben, szánhúzásban, bikejöringben, stb… versenyző négylábú, és sportkutya a gazdáját kocogás, lovaglás során  elkísérő, vagy hétvégente  rendszeresen  kutyaiskolát látogató eb.

 

Persze azért e két terület bizonyos szinten eltér egymástól, hisz míg az egyik teljesítmény- és eredményorientált versenysport, addig a másik pusztán saját maga öröméért űzött, aktív szabadidős tevékenység.

 

Dr. Varga József állatorvos számolt be arról, hogy milyen humán gyógyszerek, mely hatóanyagok jelentik a legnagyobb veszélyt háziállataink számára:

 

Állatorvosi gyakorlatunkban gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor házi kedvenceink mérgezésre utaló tüneteket mutatnak.

A diszplázia genetikailag örökletes betegség. Tehát a diszplázia kialakulásáért felelős géneket öröklött úton „szerzi” a kutya megszületése előtt. A betegség kialakulása így eleve meghatározott, amit kisebb mértékben lehet csak később befolyásolni a megfelelő tartási, táplálkozási, mozgatási körülményekkel. A megszületés pillanatában a csípőizületek egészségesnek tűnnek, a genetikailag meghatározott kóros csípőalakulás csak a növekedés kapcsán jön létre.

 

A házikutya - néhány fajtától ill. egyedtől eltekintve - évente két alkalommal ivarzik (tüzel). Általában elmondható, hogy tél végén- tavasz elején és nyár végén- ősszel tüzelnek. Az ivarérés fajtától függően fél-egy éves korban várható. A kis testű fajták korábban, míg a nagyobb méretű fajták később kezdik meg ivari működésüket. Mik is ennek a jelei? A kutya izgatottabban viselkedhet, kacérkodik más kutyákkal, pérája megduzzadhat és véres váladék ürülhet belőle.

HÍMVESSZŐGYULLADÁS

 

A legtöbb kifejlett kan kutya fitymájából (a hímvesszőt borító bőrről van szó) kisebb mennyiségű, áttetsző fehér vagy sárgásfehér váladék csöpög, ami általában normális jelenségnek mondható. Amikor azonban ez a csöpögés folyássá fokozódik és a váladék színe zöldessé, szaga pedig bűzössé válik, s a kutya folytonosan nyalogatja, akkor ez már a hímvesszőgyulladás tünete. Amennyiben felhúzzuk a hímvesszőn a bőrt, azon sima csomók találhatók, felülete pedig abnormálisan vörös.

A nem tenyésztésre szánt, kedvencként tartott kutyák ivartalanítása ma már Magyarországon is a felelős kutyatartás részét képezi. Állategészségügyi és állatvédelmi szempontból (nem kívánt szaporulat megelőzése és ezáltal a kóbor kutyák számának csökkentése!!!) egyaránt számos megalapozott érv hozható fel a beavatkozás mellett.

 

Az ivartalanítás előnyei
.
1.) Az ivartalanítással megelőzhetők az idős kan kutyákban viszonylag gyakran kialakuló prosztataproblémák (daganatok, a prosztata megnagyobbodása és az ebből fakadó vizelet- és bélsárürítési zavarok stb.)

2.) Megelőzhetők a különböző tesztoszteronfüggő végbélkörnyéki daganatok

3.)  Megelőzhetők a herék daganatos elváltozásai

4.) Megszűnik a szukák tüzeléskor tapasztalható és az ehhez kapocsoldó kellemetlenségekkóborlás, elszökdösés

5.) Csökken a más kanokkal szembeni agresszió, illetve az ivartalanított kan kutyát rendszerint a többi kan sem támadja meg, mivel nem tekintik riválisnak.

"A kánikula szó latinul annyit jelent, kiskutya. A név a Nagy Kutya (Canis Maior) csillagkép – és egyben az égbolt – legfényesebb csillagára utal, amely nem más, mint a Szíriusz, amelyet korábban Kis kutyának is neveztek. A láthatatlansági periódus után a Szíriusz első hajnali megjelenése hozzávetőleg egybe esik a legmelegebb napokkal, innen a kapcsolat a hőség és a Szíriusz között. (A görög név perzselőt jelent.)

A canicula szót több nyelv is átvette – a lengyelen keresztül az orosz is, amelyben a kanyikuli szó a szünidőt jelenti – bár több helyen, így a németben és az angolban a lefordítva, kutyanapokként emlegetik a forró időszak legmelegebb napjait."

 

 

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=571326136242907&set=a.346736242035232.76250.297727220269468&type=1&theater

Eredete

Az 1800-as években istállókutyák és kocsikísérő parasztkutyából jött létre a schnauzer. Kiállításokon 1850 körül találkoztak először a ezzel a kutyával mely igen nagy sikert aratott. 1909-ben jelentek meg először schnauzer néven. Bajorország határain túl csak az első világháború alatt figyeltek fel erre a fajtára.

Leírás

A schnauzer kvadratikus felépítésű és zömök felépítésű kutya. Fejének hossza megegyezik a háta hosszának felével, homloka lapos stopja határozott.

A kutya a farkas háziasításával (domesztikációjával) jött létre, amint azt mitokondriális DNS-adatok is bizonyítják.^[1] A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000–100 000 évvel ezelőttre teszik, azonban a háziasítás kezdeteiről semmilyen dokumentum sem maradt fent, ezért csak feltételezésekre hagyatkozhatunk.^[2] A németországi Oberkassel környékén feltártak egy hozzávetőleg 33 ezer éves kutya állkapcsot, amely a legkorábbi ismert háziasított állat maradványa lehet, illetve Szibériában egy koponyát.

Az állatasszisztált terápia története az 1960-as években kezdődött, amikor Boris M. Levinson pszichológus egy viselkedési zavarokkal küszködő kisfiút kezelt. Hónapokig nem tudta őt szóra bírni, mígnem egyszer kénytelen volt a rendelésre bevinni a kutyáját. A kutya hatására a gyermek feloldódott, beszélni kezdett a kutyához és gazdájához. A következő vizsgálatokra már szándékosan vitte magával a kutyáját, s ennek köszönhetően a fiú állapota rohamosan javulni kezdett.

A kutyáinkkal való játék megerősíti dominanciánkat, de a játékok mellett szórakoztatóak, és szellemileg, fizikailag is felfrissítik társunkat. A játék jó eszköz, hogy levezessük kutyáink energiáját, lekössük figyelmét, s ezáltal csökkentsük romboló magatartásra való hajlamát.

 

Figyeljünk oda, hogy kutyánknak megfelelő játékokat találjunk ki. Az öreg és a törékeny állatokat ne terheljük túl, mert ettől csak frusztráltak lesznek, illetve az erőteljes edzés veszélyeztetheti egészségüket.

Kirándulások az erdőben, nagy esti séták, fürdés szabadvízben, utazás.

Nyáron nemcsak nekünk, embereknek, de kedvencünknek is kinyílik a világ. Ám a meleg, a természetben eltöltött órák a sok öröm mellett veszélyeket is rejtenek, amiből akár betegség is lehet. Hogy melyek azok a dolgok és tünetek, amelyekre különösen figyelnünk kell nyáron, most kiderül.

Itt a nyár és vele a kánikula. Ilyenkor néhány dologra figyelnünk kell, különösen ha még kölyökkorban van kedvencünk. A hosszan tartó nagy melegben, amikor mi a strandokat keressük, sajnos kutyáink életveszélybe is kerülhetnek.

Ha kint az udvaron, kertben lakik kutyánk, nagyon figyeljünk arra, hogy hűvös-árnyékos helyre mindig legyen alkalma elhúzódni. Előfordul, hogy ha talál erre alkalmas helyet, akkor ásni fog egy szép nagy gödröt magának, majd bele fekszik.