A házikutya - néhány fajtától ill. egyedtől eltekintve - évente két alkalommal ivarzik (tüzel). Általában elmondható, hogy tél végén- tavasz elején és nyár végén- ősszel tüzelnek. Az ivarérés fajtától függően fél-egy éves korban várható. A kis testű fajták korábban, míg a nagyobb méretű fajták később kezdik meg ivari működésüket. Mik is ennek a jelei? A kutya izgatottabban viselkedhet, kacérkodik más kutyákkal, pérája megduzzadhat és véres váladék ürülhet belőle. A kanok figyelme megélénkül a szuka iránt, és megpróbál vele párzani. Néha a szuka nem élénkebb, hanem félénkebb, visszahúzódó lehet. Elmondható, hogy az első tüzelés alkalmával nem biztos, hogy típusos képet kapunk: elmaradhatnak tünetek, jelek, és csak a kanok viselkedése hívja fel figyelmünket szukánk felnőtté válására.

Fontos eldöntenünk, hogy a későbbiekben szeretnénk-e kutyánktól utódokat. Tudnunk kell, hogy a kutya a farkas leszármazottja, és a farkas-falkákban csak a vezér hím és –nőstény szaporodik, - évente egyszer!-  a rangsorban lejjebb állók nem. Azok csak segítenek a születendő kölykök felnevelésében. Tehát, ha kutyánknak soha nem lesz utóda, nem lesz semmi érzelmi, mentális ill. szervi baja a későbbiekben. A vemhesség és az ellés egyébiránt nagyon megterheli az anyakutya szervezetét. Ha mégis úgy döntünk, hogy lesznek utódok, a fedeztetés legkorábban a harmadik tüzelés idejére essen. Az első alom pedig ne legyen később, mint a szuka negyedik életévében.  (Itt kell megemlíteni, hogy a farkasok esetében kialakuló álvemhesség teljesen természetes jelenség. Tejet termelnek, hogy a vezérnőstény távollétében – pl. vadászat alkalmával – képesek legyenek szoptatni a kölyköket. Házi kedvencünk esetében ez nem kívánt tulajdonság, az erre való hajlam pedig öröklődik is. )

Az álvemhesség a tüzelés befejezése után kb. két hónappal várható. Ebben az időben ellene meg az anya, de fogantatás hiányában kölyök nem születik, csak a tejtermelés és az anyai viselkedés alakul ki: összegyűjti a játékait, fészket épít a pokrócából, és bújósabb lehet. Ha ebben az időben sokat babusgatjuk, csak erősítjük benne ezt az ösztönt, és nem fogja abbahagyni ezt a viselkedést. Mi ilyenkor a teendő? Létezik gyógyszeres megoldás, de a legegyszerűbb, ha ’’spártai’’ módszerekhez nyúlunk: nem kényeztetjük, kevesebbet adunk neki enni, több mozgatásra bírjuk, elvesszük tőle a játékait, és hideg vizesen borogatjuk az emlőit. Az esetek igen nagy százalékában beválik ez a módszer.

A fiatal szukák esetében gyakori a pubertás előtti alsó húgyúti fertőzés. Már 3-4 hónapos korban találkozhatunk esetekkel, mikor a kiskutya sokat pisil, sokat is iszik. Más okok is okozhatnak ilyen tüneteket, de ebben az esetben antibiotikum-kúra és C-vitamin adása hasznosnak bizonyulhat.

Térjünk rá az ivartalanítás kérdésére! Mik az előnyök és hátrányok? Mikor végeztessük el?

Mi történi a szukák ivartalanítása során? Altatásban, műtéti körülmények között a has középvonalában ejtett seben keresztül eltávolítjuk a petefészkeket és az esetek többségében a méhet is. Műtét után 10-12 nap múlva varratszedés történik.

Mikor érdemes elvégezni a műtétet? Ha a későbbi emlődaganatok elkerülése a cél, legjobb még az első ivarzás előtt, de idősebb korban ennek inkontinencia (vizelet-visszatartási elégtelenség/képtelenség) lehet a következménye. Ideális idő az első ivarzás után, és azon belül is akkor, mikor a szuka éppen nem tüzel: legalább 1 hónappal ivarzás előtt vagy 2 hónappal azután.

Legfontosabb, hogy az ivartalanítás segít megelőzni a nem kívánt/tervezett vemhességet és az ebből születendő kölyköket. Emellett több egészségügyi előnye is van a beavatkozásnak. Mivel kutyáink farkas-őseitől eltérően a három legfontosabb cselekvés közül a területőrzést már csak szinte hobbiszinten művelik, a táplálékszerzéssel sem kell nagyon bajlódniuk, az ivari működésre tudják fektetni a legtöbb hangsúlyt. Ennek a következménye a gyakori méhgyulladás kialakulása, az emlődaganatok kifejlődése (idővel a tüdőben áttétek képződése), valamint az ivarzások utáni álvemhesség kialakulása. Ilyenkor a nemi szervek (méh, emlők) túldolgoznak, és begyulladhatnak. Igen megviseli a szuka szervezetét és immun-gyengülethez vezethet, aminek más betegségek is következményei lehetnek. Ha méhgyulladás alakul ki, akkor nincs kérdés, a megoldás az ivartalanítás: a petefészkek a méhhel együtt történő eltávolítása. Emlődaganatok esetében az időben történő kimetszés ill. teljes emlő eltávolítása segít megelőzni a tüdőáttétek kialakulását. Sok esetben a probléma a hatalmas emlődaganat kifekélyesedéséből és az azon keresztül bejutó fertőzésből származik.

Mik lehetnek a hátrányok? Mivel a petefészkek nemi hormonokat termelnek, azoknak pedig az állat alapanyagcseréjére van serkentő hatása. A petefészkek eltávolítása után ezen hormonok szintje drasztikusan lecsökken, így az állat anyagcseréje is alacsonyabb szinten fog működni. Többet kezd el enni, és jobban is hasznosít, így elhízáshoz vezethet. Általánosságban elmondható, ha kb. 30 %-kal csökkentjük a szuka táplálékának energiatartalmát, és továbbra is megfelelően mozgatjuk, sportoltatjuk, akkor elkerülhető az elhízás.

Az előzőekből látható, hogy a szuka kutyák ivartalanítása mennyire fontos az előbb említett egészségügyi problémák megelőzése céljából.

dr. Hábor Krisztián

http://brutusz.hu/articleview.php?cat=70&art=90