Fajtajellemző: házőrző, őrző-védő kutya.
Marmagasság: 45-50 cm.
Testtömeg: 15-18 kg.
Táplálékigény: 1200 g/nap.
Alomszám: 5-6 kiskutya.
Várható élettartam: 10-14 év.

Leírása: Közepes termetű, zömök kutya. Feje hosszú, szeme sötétbarna. Fülét hegyesre csonkolják, feláll. Háta egyenes, ágyéka rövid, feszes, fara vízszintes, mellkasa mély, hasa kissé felhúzott. Végtagjai oszlopszerűek, párhuzamosak.

A kutyák ápolási igénye fajtáról fajtára változik, de az alapok azonosak. A walesi corgiknak és más rövid szőrű fajtáknak sűrű szőrréteg simul közvetlenül a bőrre, ami jól szigetel és vízálló is.

E réteg felett van még egy vastag, egyenes szálú szőrszálakból álló réteg is, amit nem kell rendszeresen kezelni, mint sok más fajtáét, viszont elég gyakran hullik, amitől a gazda és a lakás is tele lesz szőrszállal. Ha naponta keféljük a szőrét, ez elkerülhető.

Éppen egy éve szigorította meg az önkormányzat az állattartási rendeletét, amely különösen a családi házas övezetben gazdálkodási céllal tartott állatok számát érintette. A városi képviselő-testület elé most pénteken azonban egy új rendelettervezet kerül. Egy tavaly életbe lépett felsőbb jogszabály ugyanis kimondja: "Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható." Ezért az új városi rendeletből kikerül az erre vonatkozó tiltás, azaz elviekben újra lehet például disznót, kacsát, lovat tartani.

Ennek három oka lehet.

A kiskutyák olyanok, mint a kisgyerekek. Mindent szeretnének megismerni, ezt pedig úgy teszik, hogy mindent a szájukba vesznek, nyalogatnak, rágcsálnak.

A kiskutyáknál a fogváltás időszaka 4-6 hónapos korra tehető, ilyenkor a fogínyük viszket, s miáltal megvakarni nem tudják, a viszketést rágással próbálják mulasztani.

A kutyák ragadozó állatok, a vadászat a vérükben van. Amikor a kölyökkutya növekszik, akkor társak hiányában mire vadászhatna, ha nem a környezetére?

Hozzávalók:

5 csésze liszt

2 csésze kukoricadara

2 csésze tej

2 tojás

1 1/2 csésze zsír/darált tepertő/ apró kockára vágott szalonna/ reszelt sajt

pici só

http://mindenunk-a-kutya.5mp.eu/web.php?a=mindenunk-a-kutya&o=XlpfoZKAJN

Mi az a Cushing-kór?

A betegség orvosi elnevezése a hiperadrenokorticizmus.

A betegség alapvetően a mellékvesekéreg glükokortikoid hormonok kóros és krónikus felszaporodását jelenti. Egészséges kutyában az agyalapi mirigy termeli az ún. ACTH nevű hormont, ami a mellékvesekéreg glükokortikoid nevű szteroid hormonjának termelését indukálja. A glükokortikoid a szervezet számos szervrendszerének funkciójára hat.

Ha valami történik az agyalapi miriggyel vagy a mellékvesével, és túl sok glükokortikoid termelődik, kifejlődik a Cushing-kór.

Vigyük vagy ne vigyük? - avagy érvek és ellenérvek a közös nyaralásról

Vigyük, mert: a városban lakó kutyának is szüksége van friss levegőre,

mindenkinek örömet okoz a felhőtlen együttlét, a vakáció alatt vele is többet tudunk foglalkozni

Mint egy gyerek:

Legalább annyi odafigyelést, törődést igényel, napirendjéhez ő is ragaszkodik, készüljünk fel, hogy mindenhova  nem vihetjük magunkkal, a felügyelet megszervezésével már indulás előtt számolnunk kell, vannak a melegre fokozottabban érzékeny kutyák, hosszúszőrűeknek a szőr ápolása még inkább elengedhetetlen ilyenkor, a rövidszőrűek jobban ki vannak téve a nap káros hatásainak,

Mit tegyünk ebünk "bőröndjébe"?

Számos olyan kutyabetegség van, amelynek a kezelésekor a kozmetikus nagyon hasznosan tudja elősegíteni az állatorvos munkáját és ezáltal a kutya gyógyulását. Elsőként a különböző bőrbetegségeket említhetjük. A kutyáknál gyakran előfordulnak baktériumok okozta gennyes bőrbetegségek, bőrgombásodás, bolhásság, rühösség, szőrtüszőatkakór, esetleg kullancsosság.

A parazitás bőrbántalmak kórokozói lehetnek még szőrtetvek, vérszívó tetvek, esetleg nyáron legyek is.

A bélférgességről

Kutyáink és macskáink egyik leggyakoribb egészségügyi problémája a parazitás fertőzöttség: legyen az bélférgesség, bolhásság, kullancsosság, vagy különféle vérben élősködő paraziták okozta bántalom. Ezek sok esetben csak kellemetlenséget okoznak az állatnak - embernek egyaránt, sokszor azonban emberre is veszélyt jelenthetnek. Ezeket az állatról emberre terjedő betegségeket nevezzük zoonózisnak, még pontosabban zooantroponózisnak