Régi betegség, de cseppet sem ment ki a "divatból"! Nem maga a "kis parazita" okozza a fő gondot, hanem áldatlan tevékenységének a szövődményei az igazán problematikusak.
A bolha apró (2-3mm körüli) ízeltlábú vérszívó, a kifejlett egyednek erős ugrólába van, testük oldalirányban lapított a szőrök közötti könnyebb mozgás végett. Petékkel (0,5mm) szaporodik, 3 lárvaállapota (1mm) van, ezek nem tudnak ugrani. A peték hónapokig kibírják a környezetben zord körülmények között is.

Pinscherből „bajuszos”

 

Azt talán sokan tudják, hogy a schnauzereknek három különböző méretváltozata létezik: törpe, közép és óriás. Mindez persze a kezdetekben nem volt így, mivel a snacik eredeti változata csak egy  – a mai közép schnauzerhez hasonló– méretben létezett.

 

Eredetüket a drótszőrű pinscherektől származtatják, melyek koruk szívós, kitartó munkakutyáinak számítottak. A ma ismert schnauzer felmenői a XVII-XVIII. század Bádeni és Bajor Nagyhercegségek, valamint Svájc északi részének kocsisai, lovászai mellett teljesítettek utaskísérői szolgálatot.

Megoszlanak a vélemények, hogy a mai kutyák kialakulása előtti korszakban, az ember akarta társnak maga mellé a farkast, vagy a farkas kereste az ember társaságát. Annyi azonban tény, hogy amikor a farkasból a domesztikáció révén kutya lett, akkor az embernek határozott elképzelése volt arra vonatkozólag, hogy ez az állat mit csináljon, milyen feladatot végezzen el a környezetében.

 

 

Nem akarunk illúziórombolók lenni, de nagyrészt talán éppen ennek a szemléletmódnak tulajdonítható, hogy a különböző fajták populációinak jelentős hányadára túlzásnak tűnnek ma már a legendákba illő jellemzések.

Rögtön egy kis helyreigazítással kezdeném, ami a  “sportkutya” kifejezést illeti.  Számomra egyaránt sportkutya pl. az IPO sportban, agilityben, szánhúzásban, bikejöringben, stb… versenyző négylábú, és sportkutya a gazdáját kocogás, lovaglás során  elkísérő, vagy hétvégente  rendszeresen  kutyaiskolát látogató eb.

 

Persze azért e két terület bizonyos szinten eltér egymástól, hisz míg az egyik teljesítmény- és eredményorientált versenysport, addig a másik pusztán saját maga öröméért űzött, aktív szabadidős tevékenység.

 

Dr. Varga József állatorvos számolt be arról, hogy milyen humán gyógyszerek, mely hatóanyagok jelentik a legnagyobb veszélyt háziállataink számára:

 

Állatorvosi gyakorlatunkban gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor házi kedvenceink mérgezésre utaló tüneteket mutatnak.

A diszplázia genetikailag örökletes betegség. Tehát a diszplázia kialakulásáért felelős géneket öröklött úton „szerzi” a kutya megszületése előtt. A betegség kialakulása így eleve meghatározott, amit kisebb mértékben lehet csak később befolyásolni a megfelelő tartási, táplálkozási, mozgatási körülményekkel. A megszületés pillanatában a csípőizületek egészségesnek tűnnek, a genetikailag meghatározott kóros csípőalakulás csak a növekedés kapcsán jön létre.

 

A házikutya - néhány fajtától ill. egyedtől eltekintve - évente két alkalommal ivarzik (tüzel). Általában elmondható, hogy tél végén- tavasz elején és nyár végén- ősszel tüzelnek. Az ivarérés fajtától függően fél-egy éves korban várható. A kis testű fajták korábban, míg a nagyobb méretű fajták később kezdik meg ivari működésüket. Mik is ennek a jelei? A kutya izgatottabban viselkedhet, kacérkodik más kutyákkal, pérája megduzzadhat és véres váladék ürülhet belőle.