Ebben a cikkünkben olyan férgekről írunk, amelyek nem csak házi kedvenceinkre jelentenek veszélyt, hanem sokszor mi is fertőződhetünk e parazitákkal.

Minden évben, a kötelező oltások mellé a kutya és a macska is kap féreghajtót, amelynek beadását félévente meg kell ismételni. Abban az esetben, ha a családban kisgyermek él, vagy a kutya rendszeresen jár erdőbe, a féreghajtást negyedévente (háromhavonta) rendszeresítjük. Miért is van erre szükség? Hogyan lehetne férges a kedvencünk, ha már kis kora óta a családnál él, és csak a szokásos sétákat teszi a házak körül? Hogyan fertőződhet meg az ember?
Mielőtt ezekre a kérdésekre megadnánk a választ, pár fogalmat tisztáznunk kell.
Azokat a fertőzéseket, illetve a következményükként kialakuló betegségeket, amelyeknek a kórokozói állatokról emberre vagy emberről állatra átjutnak zoonosisoknak nevezzük. A fertőző ágensek lehetnek vírusok, baktériumok, gombák, véglények, férgek, stb.
E cikkben csak a féregfertőzésekről esik szó, ezeket tárgyaljuk részletesen.

A galandférgekkel történő fertőződésnek nap, mint nap igen nagy az esélye embernél és állatnál egyaránt.
A Diphylidium caninum 45 cm-re is megnövő galandféreg a világon mindenütt megtalálható kutyaélősködő, amely ritkán az emberben is megtelepedhet. A bélsárral ürülő petéket a bolhalárvák fogyasztják el, és bennük fejlődnek ki a fertőzőképes lárvák. Általában a kutya fertőződése (a szétrágott bolha lenyelésével) bolhászkodás közben történik. Az ember fertőződésére rendszerint úgy kerül sor, hogy a kutya simogatásakor a szétrágott bolhában található lárvák a kézre jutnak, és onnan szájon át az emésztő csatornába. Sok gazdi úgy próbálja bolhátlanítani kedvencét, hogy a szőrök között megtalált bolhákat körömmel próbálja szétnyomni. Így az ujjakra kerülő lárvák evéskor könnyen a bélcsatornába kerülhetnek. A kutyában a parazitózis kórtani jelentőssége elhanyagolható.
Valóban súlyos fertőzés okozhat csak fiatal állatokban hasmenést, hastájéki fájdalmat. A féreg érett ízei spontán is kivándorolnak a végbélből, ami viszkető érzéssel jár. Ilyenkor a kutya a fenekét a földön húzza (szánkázik). A fertőződés elleni védekezés a bolha elleni védekezésből és a rendszeres féreghajtásból áll.
Az Echinococcus granulosus 3-6 mm hosszú galandféreg. Végleges gazdái a különféle kutyafélék (kutyafarkas, sakál). Köztigazdái különféle növényevő állatok, sertés és az emberek is.
A petéket felnevelő sertésekben kialakuló lárvákkal fertőződhet a kutya, ha a sertés húsát nyersen elfogyasztja. Ez történik házi vágáskor, amikor a levágott sertés húsából egy darabot odadobnak az ott lebzselő kutyának. A kutyában kifejlődik a féreg, és a bélsáron keresztül ürülnek a peték. Az ember akkor fertőződik, ha az eb szőréhez tapadt peték a kezére kerülnek, majd onnan a szájába jutnak.
Az orsóférgek közül a Toxocara canist kell megemlítenünk, amelyekkel majdnem minden gazdi találkozott már , amikor férget talált a kutya bélsarában. Az ember fertőződhet a kutya simogatása közben, ha a pete a kezére jut, majd onnan az emésztőcsatornába kerül. Az is lehetséges, hogy a kertben tartott kutyák annak talaját szennyezik féregpetéikkel, amelytől aztán a földre hullott gyümölcs is szennyeződik.
Sétáltatás során óhatatlanul előfordul, hogy kedvencünk egy másik kutya bélsarával érintkezik, és így fertőződik a különféle féregfajokkal. Ennek a veszélynek nap, mint nap ki van téve az állat és ezáltal az ember is.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Elsősorban kutyánkat rendszeresen féreg-, és bolhaűzzük, másodsorban pedig, a velük történő foglalkozás után alaposan mossunk kezet.

dr. Varga József

http://www.petslove.hu/articles.php?article_id=369