A vitaminok közül lényeges zsírban oldódó vitaminok: az A-, a D-, az E- és a K-vitaminok, a vízoldékonyak közül a B-vitaminok és egyéb vízoldékony vitaminféleségek.

Az A-vitamin (retinol) legjobban ismert funkciója a látás élettani funkcióiban nyilvánul meg. Az A-vitamin számos egyéb élettani funkcióban is részt vesz, a hámsejtek normális szaporodásának biztosításában, a fogak és a csontok fejlődésében. A-vitamint a kutya képes béta-karotinból (ami számos zöldség- és gyümölcsféle sárga és vörös festékanyaga) képezni. Az A-vitamin hiánya okozza a szemgolyó kiszáradását, ataxiát, a kötőhártya gyulladását, a szaruhártya homályát és kifekélyesedését, bőrelváltozásokat és a hámrétegek (hörgők, légutak, nyálmirigyek, ondóvezetők) rendellenességeit, csontképzési- és idegrendszeri zavarokat, valamint különféle kórokozók iránti fokozott érzékenységet. Az A-vitamin fölöslege csontbetegségeket, fogínygyulladást és végül a fogak elvesztését okozza.

A D-vitamin (kalciferol) legfontosabb funkciója, hogy a vérplazma kalcium- és foszforszintjét a csont normális mineralizálódásához szükséges értékre emelje. Szerepet játszik a kalcium fölszívódásában. Jelenléte döntő jelentőségű a csontok növekedése és fejlődése során, azaz fiatal állatokban hiánya angolkórt okoz. A csont sűrűsége csökken, a csöves csontok meghajolhatnak, a csontvégeken a kiszélesedés és a szabálytalan szerkezet a feltűnő. Kutyák képesek a napfény ultraibolya-shgarai segítségével a bőrükben jelenlévő lipidvegyületekből D3-vitamint képezni és ezért kifejlett korban csupán kis mennyiségben igényelnek a táplálékban felvehető D3-vitamint. A D-vitamin fölösleges adagjai is károsan hatnak a kutyákra, a laza kötőszövetek, tüdők, vesék és gyomor nagyfokú elmeszesedését idézik elő. előfordulhat a fogak és az állkapcsok torzulása is, a különösen nagy adagok fölvétele az állat elhullását okozhatja.

Az E-vitaminnak (tokoferol) fontos szerepe van a sejtmembránok stabilitásának fenntartásában. E-vitamin hiányának következménye lehet a vázizmok sorvadása, a herék csírahámjának elfajulása, a magzat fejlődésének zavarai és az immunválasz károsodása. A K-vitaminok (fillokinon, menakinon és menadion) a véralvadásban játszanak szerepet. Az egészséges állatokban a K-vitamin hiánya igen ritka, ugyanis a kutyák a baktériumok által végzett bélbeli szintézise útján biztosítják napi adagjukat.

A B-vitamin (aneurin, tiamin) koenzim formájában vesz részt a szénhidrát-anyagcserében. Hiánya gyengeséget és neurológiai rendellenességeket okoz, amelyet végül szívelégtelenség miatt az állat elhullása követ. A tiamint a főzés elpusztítja, a nyers halban lévő tiamináz enzimek pedig inaktiválhatják. A kereskedelmi forgalomban lévő tápokhoz földolgozásuk előtt adnak nagy mennyiségű tiamint, ami nagyobb veszteségek esetén is biztosítja a szükségletet. A vitamin toxicitása kicsi. A B-vitamin (riboflavin, laktoflavin) is koenzimek alkotásában vesz részt, ezek a sejt növekedésében játszanak szerepet. Hiánya szemelváltozásokat, bőr-rendellenességeket és here elfajulást okoz.

A (pantoténsav) alkotórésze a koenzim-A-nak, ami a szénhidrátok, zsírok és aminosavak anyagcseréjének nélkülözhetetlen résztvevője. Hiányakor a növekedés lelassul, zsírmáj, gyomor-bélrendszeri zavarok, fekély és szőrhullás alakul ki. A hiányának nagyon kicsi a valószínűsége, mivel igen kiterjedten fordul elő mind az állati, mind a növényi szövetekben. A niacin (nikotinsav) két fontos koenzimnek alkotórésze, amelyek a főbb tápanyagok hasznosításához szükséges reakciókban vesznek részt. Hiánya kutyában az ún. feketenyelv (Black Tongue) betegséget idézi elő, ami a pellagrához hasonló tünetekkel jár. B-vitamin (piridoxin, adermin) számos enzimrendszer alkotórésze. Hiánya testtömeg-csökkenést, vérzékenységet, bőrgyulladást és szőrhullást okoz. A H-vitamin (biotin) is koenzimek alkotórésze. A biotinhiány korai fázisaiban hámlással járó bőrgyulladás uralja a klinikai képet. A napi szükségletet azonban fedezi a bélbaktériumok által előállított biotin, hiányának valószínűsége ezért csekély. A tojásfehérjében lévő avidin képes neutralizálni a biotint, ezért a tojást inkább főtten adjuk a kutyáknak. A folsav (folacin) a DNS-szintézisében szerepet játszó koenzim alkotórésze. A folsav-hiány tipikus jele a vérszegénység. Azonban a napi folsav-szükséglet legnagyobb részét a bélbeli bakteriális szintézis fedezni tudja. A B12-vitamin (kobalamin) közreműködik a zsír- és szénhidrát-anyagcserében, valamint az idegszövet egyik alkotórészének előállításában. A B12-vitamin hiány tipikus jelei sokban a foláthiányra emlékeztetnek, ezen kívül jellemző az idegrendszeri károsodás is. A kolin a sejtmembrán alkotórésze, valamint a szervezet idegrendszeri átvivő anyagának, az acetil-kolinnak az előanyaga. A hiánya okozhatja a vese és a máj funkciózavarát, ami a máj elzsírosodásában jelentkezik. A C-vitamint (aszkorbinsav) a kutyák glükózból képesek előállítani, ezért a táplálékban nem igénylik. Azonban a csontváz egyes betegségei, mint pl. a hypertrophiás osteodystrophia, a csípőízületi-diszplázia és egyéb kóros állapotok főleg a nagy- vagy óriástestű fajtáknál emlékeztetnek az aszkorbinsav hiányra (skorbut). Egyes emésztőszervi megbetegedésekben adott aszkorbinsav jótékony hatású.

http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=3723