Naponta egyszer, étkezés után (mivel a szakáll belelóg az ételbe) tisztítsuk le nedves ruhával a pofát, a zsiradékot távolítsuk el és keféljük elõre a szõrzetet. Samponnal ne mossuk le, mert kiszárad és letöredezik a fejszõr. Inkább paraffinolajjal kenjük át és keféljük át, ez maximum egy perc. Így meggyõzõdhetünk arról, hogy séta közben - fõképp nyáron - a veszedelmes toklász nem került-e a lábujjak közé, vagy - télen - nem ragadt-e hó, vagy jég (sós lé!) a talppárnák közé. Esõs idõben várjuk meg, amíg a kutya megszárad a sétáltatás után és keféljük ki, így a sár kipereg a szõrbõl, nem lesz lucskos a szõnyeg.

A schnauzer standard elõírja: “... a szõrzet szálkás, durva, egyenes drótszõrû a háton, a fejen és a lábakon hosszabb, puhább, de nem selymes, vagy göndör...” Ezt a szõrminõséget kell szem elõtt tartani a tenyésztésben és tartásban.

Elterjedt kozmetikai beavatkozás a nyírás, de ez a módszer megváltoztatja a schnauzer szõrének minõségét. A szakszerû kozmetika a trimmelés. A szálkás szõrzet a nyírás következtében elpuhul, elveszti drótszõrû keménységét (ezáltal a fajta jellegét), tönkreteszi a szakaszos érést, így a továbbiakban lehetetlenné teszi a trimmelést. Sokan azért választják mégis ezt a módszert, mert így nem kell kivárni, amíg a szõrzet trimmelhetõ (beérik), hanem bármikor lenyírhatják a kutyát. Mégsem helyeslem ezt a módszert, mivel a nyírott szõr ugyanúgy hullik, mint a hosszú és tele lesz vele a lakás, a bútor. A trimmelés amellett, hogy megõrzi a schnauzer szõrének eredeti jellegét, elõnyös, mert a természetes vedlést segíti, így egyáltalán nem hullik el kutyánk szõre. Ez különösen fontos lakásban tartott állatok esetében.

Természetesen elõfordulnak olyan egyedek, amelyek szõre nem tökéletes, így hiába is próbálkoznánk a trimmeléssel, csak kínoznánk vele. (Selymes, göndör szõrû schnauzer nem kívánatos a tenyésztésben.)

A schnauzert egy évben kb. 2-3 alkalommal kell trimmelni: tavasszal és nyár végén, esetleg még késõ õsszel, ha elég vastag az aljszõre, hogy megvédje a hidegtõl, vagy lakásban tartjuk. Hogy eléggé érett-e a szõre a trimmeléshez, azt könnyedén megállapíthatjuk, ha a kutya szõrébõl az ujjunk közé fogunk egy kisebb tincset (15-20 szál) és ahogy a kutya elõrelép, ez a tincs - rántás nélkül - a kezünkben marad.

A trimmelésről

A trimmelés angol eredetű szó, és tulajdonképpen két tevékenységből áll. Az egyik a szőrzetápolás, azaz az elhalt szőrök eltávolítása, a másik maga a tulajdonképpen trimmelés, azaz a szőrzet elegyengetése, helyreigazítása és trimmelőkéssel való rövidítése. Amennyiben az ápolást mindig kellő időben végezzük, akkor ez nem áll egyébből, mint az elhalt szőrök rendszeres és alapos eltávolításából, amely teljesen fájdalommentes művelet. Ez a fajta ápolás azáltal, hogy az elhalt szőröket rendszeresen kiszedjük, sietteti a természetes szőrnövekedést. Ám ha a még növekedő szőrt tépjük ki trimmelés közben, az a kutyának fájdalmat okoz.

Magát a trimmelést többnyire trimmelőkéssel végzik. Ez fűrész- vagy fésűszerűen hornyolt élű kés, de nagyon jól megfelel erre a célra a különféle tartókba erősített borotvapenge is. A kutya egyes testrészein a szőrt általában nyírni szokták: például a torok tájékán, a hason, a nyakon, a far és a nemi szervek környékén. A nyírás és a kopasztás között az a lényeges különbség, hogy a kopasztás (a szőr kitépése) fokozza, a nyírás (a szőr elvágása) viszont zavarja az időszaki szőrnövekedést. Bizonyos fajták trimmelése fontos, szinte elengedhetetlen. Bármilyen nagy tapasztalata is van a trimmelőnek, maga a művelet rendkívül fáradságos munka, és bizonyos szabályok betartását is megköveteli. Sajnos, ahány tenyésztő, annyiféle trimmelési szokás, eljárás. Éppen ezért a kezdő kutyatartónak célszerű szakemberrel trimmeltetni.

Trimmelni a drót- és szálkás szőrű kutyákat szokták. Az ilyenfajta szőrzet elsősorban a terrier fajtákra, a vadászkutyákra és a schnauzerokra jellemző. A drót- és szálkás - vagyis a durva! - szőrzetnek számtalan előnye van: védi az állatot az időjárás viszontagságaitól, a járhatatlan terepek tüskés bozótjaitól, azonkívül - az évszaknak és a szükségletnek megfelelően - trimmeléssel pár nap alatt olyan sűrűségűre és hosszúságúra alakítható ki, amely a kutyának is, a célnak is megfelel.

Előnyt jelent az is, hogyha a tulajdonos ismeri kutyája egyéni szőrzetnövekedését, mert teljesen "kikészítve", szinte nyomban a trimmelés után kiállításra viheti kedvencét. Márpedig más szőrzetű kutyák esetében korántsem ez a helyzet: egy enyhébb vagy keményebb tél, vagy a túl korán, illetve későn beköszöntő tavasz ugyancsak fontos szerepet játszhat a vedlésben.

Nyomatékosan hangsúlyoztuk, hogy a trimmelés szó nem jelent kopaszítást! Mint már említettük, trimmelésen azt a műveletet értjük, amikor a drótszőrű vagy szálkás szőrű kutyák elöregedett szőrszálait eltávolítják.

A mindenkori fajtastandard előírja, milyennek kell lennie egy kutya szőrzetének. Mielőtt a laikus hozzáfogna kedvence "kikészítéséhez", célszerű, ha tanulmányozza a standard leírást, s lehetőleg legyen egy jó fényképe vagy rajza is a fajtáról - trimmelt állapotban.

A trimmeléshez szükségünk van a kutya szőrszerkezetének megfelelő trimmelőkésre, mivel nem minden drótszőrű fajtának egyforma a szőrzete, ráadásul egy-egy fajtán belül is elég nagyok lehetnek a különbségek. Az alkalmatos trimmelőkésen kívül kell még trimmelőolló, egy lehetőleg ritka fogú fésű, valamint egy közönséges olló.

A standardnak megfelelő, jó állapotban levő drótszőrzetet úgy trimmeljük, hogy egyik (jobb) kezünkbe fogjuk a trimmelőkést, egy szőrnyalábot hüvelykujjunkkal hozzáfogunk a pengéhez, majd egy rántással kitépjük. Eközben bal kezünkkel leszorítjuk azt a bőrrészt, amelyen dolgozunk. A befogott szőrcsomó ne legyen túlságosan sok; minél kevesebb szőrt szorítunk a pengére, annál könnyebb a trimmelés. Ha a szőr megfelelően hosszú, azaz érett, akkor a trimmelés semmi fájdalmat nem okoz a kutyának.

A drótszőrű, illetve szálkás szőrű ebeket éppen azért trimmeljük, hogy elhalt szőrüket szakszerű módon eltávolítsuk. Ha ezt nem mi tesszük, az állat karmaival igyekszik majd megszabadulni a túlérett szőrszálaktól. Abban az esetben, ha nem trimmelünk, hanem csupán "nyírunk" (és ez sajnos tudatlanságból vagy idő szűkében gyakorta előfordul), a szőrszálak töve a bőrben marad, és emiatt a kutya sűrűn vakaródzik. Az elhalt szőrgyökerek (gyökeres szőrvégek) ezenkívül akadályozzák a szőrzet egészséges növekedését, a gyakori nyírás gyenge és puha szőrzetet eredményezhet, ami pedig nem azonos a kívánatos "drótszőrűséggel".

Ha kis termetű ebet trimmelünk, állítsuk az állatot egy átlagos - körülbelül 80 cm - magasságú asztalra (a nagyobb méretű fajtákat arányosan kisebbre), de ügyeljünk arra, hogy ez az alkalmatosság ne mozogjon, ne billegjen. A trimmelést a hátulsó lábaknál kezdjük szőr mentében, és fokról fokra haladjunk az állat hátán, nyakán, majd dolgozzuk ki a mellkas oldalát. A hosszú, elöregedett szőrszálak eltávolításakor az érzékeny testrészeket (nyak, fej) óvatosan trimmeljük. Elővigyázatosan dolgozzunk a füleken is; a túlérett szőrszálakat távolítsuk el, mielőtt a trimmelőollóval "rádolgoznánk". Mindazonáltal ha a kutyának túlságosan puha a szőre, az igen érzékeny részeken használhatunk ollót is. Ha az állat szőrzete az első trimmelési kísérlet után nem felelne meg a kívánatos formának, nyugodtan utánanyírhatunk trimmelőollóval, hogy kiigazítsuk az egyenlőtlen részeket. Trimmelés után fésüljük is meg kutyánkat.

Amennyiben a tulajdonos a kozmetikát otthon, saját maga kívánja elvégezni kutyáján, a következő szerszámokkal kell rendelkeznie:

• trimmelőkés (fogazott, nyeles kis kés, ami életlen)
• nyíróolló (kifejezetten kutyanyíráshoz használható)
• olló (jó minőségű fodrászolló, 18-19-es méret)
• ritkító olló
• körömvágó

Kizárólag tökéletes, e célra készült, jó minõségû szerszámot használjunk, ellenkezõ esetben csak árthatunk a kutyának.

1.Trimmelés: A kiállítás elõtt kb. 6 héttel (attól függõen, hogy addig hányszor volt már trimmelve, milyen gyorsan nõtt össze eddig a szõr), a teljes szõrben levõ kutyát tépjük le életen trimmelõkéssel. Alaposan szedjük ki az érett fedõszõröket. Majd a kiállítás elõtti hétig (ötször) hetente egyszer nem hegyes acél fûrészlappal gereblyézzük ki a puha aljszõrt. Vigyázzunk! Nem teljesen, csak annyit, amennyi kívánatos, hogy szálkás, szúrós legyen a hát tapintása.

2.Nyírás: A kiállítás elõtt 2-3 héttel újra szedjük ki a szõrt a trimmelõkéssel vagy ritkítóollóval egyenletesre, ezzel hangsúlyozva a kutya izomzatát. Ügyeljünk, hogy ne váljék el élesen a trimmeléstõl, gondosan készítsük az átmenetet a szõr hosszúságától függõen.

3.Nyírás: A kiállítás elõtt kb. egy héttel nyírjuk egészen rövidre a fejtetõt a dús szemöldök vonaláig, a füleket kívül-belül, a nyakat a szegycsonttól felfelé, hogy jól látszódjék a feszes nyakbõr. A farok alatti részt a forgókig nyírjuk egészen rövidre, természetesen itt is ügyelve az átmenetekre a hosszabb és rövidebb szõrök találkozásánál. Különösen vigyázzunk a pofa nyírásakor, elméletileg az arcon található öt szemölcs között kell képzeletbeli vonalat alkotva meghagyni a dús pofaszakállt, de ez függhet kutyánk fejformájától. Figyeljünk arra, hogy akár nyitott, akár csukott a kutyánk szája, egyaránt téglalap alakot mutasson, hogy amikor liheg, a szájzug felett lévõ szõrök nehogy oldalra kiálljanak vagy becsukott szájnál a rágóizom élesen kiugorjon.

4.Ollózás: A kiállítás elõtt egy héttel éles fodrászollóval igazítsuk meg, szedjük át a lábakon az esetleges kiálló szõröket, a mancsokat nyírjuk körbe, hogy kerek, zárt legyen, a pofaszõrök közül tépjük ki vagy vágjuk le a kiálló részeket. Az orrháton vagy a szem elõtt levõ hosszú szõröket is csípjük le. A mellkasszõrt szedjük egyenletesre, a kiálló szõröket vágjuk le. A fülek széleit nyírjuk körül ollóval. A combok belsõ részén és a hason szintén vágjuk le a szõrt rövidre. Kiállítás elõtt legalább három-négy nappal fürdessük meg a kutyánkat és száradás után alaposan keféljük ki, majd az esetleges hosszabb kiálló szõröket az egész testen tépkedjük vagy csípjük le. Késõbb már ne fürdessük a kutyát, mert a fürdetés puhává teszi a szõrzetet.

forrás: http://www.gportal.hu/gindex.php?pg=11859966, http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-apolas-gondozas

Fürdetés

Mikor, milyen gyakran fürdessük a kutyát? Erre a legjobb válasz: csak ha muszáj. Ha nagyon piszkos, vagy erősen kutyaszaga van. Mivel a túlzásba vitt fürdetés nem tesz jót, mert eltávolítja a bőrt védő és a szőrzet természetes fényét biztosító zsiradékot.

Csak megfelelő hőmérsékletnél kezdjünk hozzá kedvencünk fürdetéséhez, nehogy megfázzon. Nyáron akár az udvaron is végezhetjük, pl. egy műanyag kádban.

Mielőtt hozzákezdünk a fürdetéshez, készítsük elő a szükséges eszközöket, hiszen a fürdetés sok esetben amúgy sem könnyű, a kutya sokszor megpróbál kiszökni a kádból közben. Amire szükség lehet:

• csúszásgátló gumiszőnyeg a kádba a kutyus lába alá
• megfelelő kutyasampon (higitáshoz egy üres flakon)
• törölköző
• hajszárító
• vatta a kutya fülébe

Célszerű a bundáját fürdetés előtt kifésülni.

Engedjünk langyos vizet a kádba (kb. csánk magasságig érjen), a nyaktól hátrafelé haladva nedvesítsük be a szőrét (a fejét hagyjuk a végére). Ujjainkkal dörzsöljük alaposan a sampont a bundájába, hogy mindenhol tiszta legyen, az aljszőrzet is. A samponozásnál is a végére kell hagyni a fejet. Ügyelj arra, hogy ne menjen a fülébe és a szemébe! Alaposan le kell öblíteni langyos vízzel (irritálja a bőrt és viszketést okozhat a sampon maradványa, illetve segíti a bőr kiszáradását).Amint kiszabadul a kádból kedvencünk, első reakciója lesz megrázni magát - evvel a víz nagyrészét el is távolítja. Ezután töröljük meg száraz törölközővel. Ha hajszárítóval akarjuk megszárítani: már kölyök korban el kell kezdeni hozzászoktatni (fokozatosan). Alacsony hőfokot használjunk, ne tartsuk túl közel a szárítót és ne fújjunk túl meleg levegőt. Ne csak a felső réteget szárítsuk meg. A szőr tövétől haladjunk kifelé. Fürdetés után 2-3 óráig még ne engedjük ki a szabadba. (Persze, ha odakint hétágra süt a nap, akkor gyorsan megszárad kedvencünk.)

http://torpeschnauzerforum.5mp.eu/web.php?a=torpeschnauzerforum&o=_UEPqjaIZ5