Amikor az ember legjobb barátja fenevaddá válik, a félelemnél csak a megdöbbenés nagyobb. Pedig a legtöbb esetben a kutya logikusan cselekszik.

Szinte havi rendszerességgel érnek el hozzánk hírek közveszélyessé váló házi kedvencekről, súlyosan megsérült gyerekekről, érthetetlenül tomboló kutyákról. A háttérről, a kiváltó okokról ritkán hallunk, pedig a kutyák a legritkább esetben támadnak ok nélkül. Nekünk, embereknek, pláne egy kisgyereknek persze nem mindig világos, mitől dühödik fel egy állat, ahogy az sem feltétlenül érthető, miért támad az állat, ha fél.
A kutyatámadások körülbelül kétharmada nem kóbor állatokhoz, hanem házi kedvencekhez köthető, és többnyire gyerekek az áldozatok, leginkább 1-4 évesek. Mikor a kutya eljut a harapásig, már nem ura önmagának, tép, marcangol, ezért a támadások nagy része súlyos, sokszor életveszélyes sérülésekkel jár.

Miért harap a kutya?

A kiváltó okok az ember, különösen a gyerekek számára sokszor nem világosak, elsősorban azért, mert a kutya kommunikációja és „értékrendje” eltér a mienktől. A hirtelen mozdulatok – például hógolyózáskor – az állat számára fenyegetést jelenthetnek, mint ahogy a szemkontaktus különböző formáit vagy egyes testhelyzeteket is támadó gesztusként értelmezhet.
A támadó magatartásért sokszor az elrontott nevelés okolható. Ha például megengeded a kutyádnak, hogy a lakás egy „domináns” helyét – például az ágyat vagy a széket az ebédlőasztal mellett – elfoglalja, azt magáénak érzi, és fenyegetésként éli meg, ha megpróbálod elkergetni onnan.
Bizonyos helyzetekben – amikor az állat kiszolgáltatottabb, ürítés vagy alvás közben – semmiképpen sem szabad megzavarni. Ilyenkor nem szabad hirtelen rákiáltani, megpaskolni, hiszen amit a kisgyerek játéknak fog fel, attól a kutya megijed, és támadásba lendül. Ha házi kedvencedet valamiért mindenképpen fel kell ébresztened, kellő távolságból szólítsd meg, hogy ne hirtelen ébredjen, s legyen ideje tájékozódni, hogy nem fenyegeti veszély.
Evés közben állatot megzavarni a legveszélyesebb, amit tehetünk. A kutya ezt úgy éli meg, hogy elveszik tőle az ételt. A gyermeknek sem szabad megengedni, hogy ilyenkor akár csak megközelítse az állatot. A kutyát ugyanakkor meg lehet tanítani arra, hogy tűrje, ha elveszik előle az ételt, ez azonban ritkán indokolt egy átlagos családban.
Gyakori balesetforrás, ha valaki idegen kutyát akar megsimogatni. Ilyenkor mindig a gazda engedélye kell, nem udvariasságból, hanem azért, hogy a kutya lássa, nincs mitől tartania. Soha ne lépj a kutyához elölről vagy hátulról, inkább oldalról közelítsd meg. Először hagyni kell, hogy megszimatolja a kezedet, eztán lehet bátrabban közeledni hozzá. Természetesen nem szabad közeledni a kutyához, ha vicsorog, de akkor sem, ha hátrál vagy feláll a szőr a hátán.

Harapás után

Ha mégis megtörtént a baj, és el kell látni a harapott sebet, az első az elkülönítés. A kutyát el kell zárni, ha ez nem lehetséges, védett helyre kell menni, illetve vinni a sérültet. Mivel ilyenkor igencsak fennáll a fertőzésveszély, a kezelés első lépése a fertőtlenítés. A rendelkezésre álló fertőtlenítő szert akár a sebbe is szórhatjuk, tekintettel a körülményekre. Természetesen azonnal hívni kell a mentőt, és ha lehetőség van rá, el kell állítani a vérzést, és le kell fedni a sebet. A szakemberek ezt követően megteszik a szükséges intézkedéseket, ha szükséges, sebészi beavatkozás, tetanuszoltás következik. Megkönnyíted a mentősök dolgát, ha kiérkezésükig már előkészíted a szükséges oltásokról szóló papírokat, illetve – ha nem a tiéd a kutya – beszerzed a kellő információkat a gazdájától: be van-e oltva a kutya, mikor oltották, történt-e már hasonló eset vele?

 http://www.otvenentul.hu/egeszseg/53431