Az utóbbi években szinte hetente vannak olyan hírek, amelyek borzasztó kutyatámadásokról szólnak. Egy kutatás során 14 ezer megkérdezett gazdából 95 százalék válaszolta azt, hogy a kutyát családtagjának tekinti. A városi kutyák szocializáltabbak, jobban hozzászoknak mindenféle ember közelségéhez, váratlan dolgokhoz, ezért gyakoribb, hogy a súlyos balesetek vidéken történnek. A statisztikák szerint azonban a legtöbb támadás a családtagokat éri.

A kutyák genetikai adottságai, természete nyilvánvalóan nem sokat változott az elmúlt évtizedek alatt. Más lett viszont az, ahogy nevelődnek, amilyen szerepet ma betöltenek az emberek életében. Sokszor túlzott ajnározásuk többek között a megváltozott gondolkodásmódnak köszönhető, a társadalom civilizációs fejlődésének, amely visszahat a kutya viselkedésére.- Ma a kutyákat másképp tartják, mint régen, főként a városokban - magyarázza dr. Kubinyi Enikő etológus. - Az emberek ragaszkodnak az állathoz, státusza is más lett. Még vidéken is, ahol természetes volt, hogy a kutya házőrző, pásztor vagy terelő funkciót lát el, azaz munkakutya, mára társállat lett. Volt egy kutatásunk, miszerint 14 ezer megkérdezett gazdából 95 százalék válaszolta azt, hogy a kutyát családtagjának tekinti. Így érthető, miért figyelünk oda annyira a kutyával kapcsolatos hírekre, illetve miért nem reagálnak sokan időben a kutya agressziójának első jeleire.

A városi kutyák szocializáltabbak, jobban hozzászoknak mindenféle ember közelségéhez, váratlan dolgokhoz, nem is beszélve arról, hogy a gazdi mindig a közelben van. Ezért gyakoribb, hogy a súlyos balesetek vidéken történnek. A falun élő kutya mindig is másképp volt tartva, a szerepe is más volt. Abban az esetben - és ez fontos momentuma a szelekció miatt a mai kutyák megváltozott viselkedésének -, ha az eb magatartása nem felelt meg gazdájának és környezetének, harapott vagy agresszív volt, elzavarták, vagy barbár módon egyszerűen végeztek vele.

- A kutya, amikor támad, jellemzően kétféle okból teszi: vagy félelmi agresszióból, védekezésből, mert sarokba szorítva érzi magát, vagy a területét védi - folytatja dr. Kubinyi Enikő. - Az agresszió hátterében egyaránt megtalálhatók genetikai és környezeti okok. Utóbbira példa, ha a kutya rosszul lett nevelve, családtagnak veszik, úgy kezelik mint a gyereket. A statisztikák is azt mutatják, hogy a legtöbb támadás a családtagokat éri, a kutya a gazdájának a fejére nő, megtámadja, végül is nem tesz mást, csak a fogával is kifejezi, amit akar - szögezi le az etológus.

A statisztikák szerint a legtöbb támadás családon belül a gyerekeket éri, ezt követi a felnőtt családtag, a gazda, a szomszéd és csak ez után jön az idős idegen (nő), postás vagy hajléktalan. Utóbbiakat rosszul szocializálódott, valahonnan és valahogyan elszabadult ebek támadják meg. A szakember szerint fontos, hogy a gyerekeket bizonyos alapszabályokra meg kell tanítani, hogy például ismeretlen vagy megkötött kutyához ne menjenek közel, ne simogassák, evés közben ne zavarják, ne ingereljék, ne ijesszék meg. Tudományos bizonyíték nincs arra a közvélekedésre, hogy a kutya megérzi, ha félnek tőle. Sokkal inkább arra, hogy igen jó megfigyelő, és talán ez az oka annak is, hogy a gyengébbnek ítélt embereket támadja meg , akik "rossz időben, rossz helyen vannak."
Ha megtörténik a baj, és nekünk jön az eb, mert például a szatyrunkban lévő jó falatot akarja elvenni, legjobb, ha odaadjuk neki. Ne fordítsunk hátat neki, és ne szaladjunk el, a kutya úgyis utolér. Forduljunk szembe vele, lehetőleg nyugodtan beszéljünk hozzá, közben próbáljunk menedékbe hátrálni. Ha a kutya támad, a kezünkkel, karunkkal védjük a fejünket, különösen akkor, ha elestünk, és lekerültünk a földre, és nincs mód felállni, elmenekülni.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=374557