A kölyökkutyák neveléséről sokat lehet olvasni. Igyekszem röviden összefoglalni a legfontosabbakat. Ezek közül is az első: TÜRELEM!

Ne felejtsd el, te akartad őt, a te felelősséged, hogy boldog és elégedett legyen.

Az első napok

Kölyökkutyánk számára várhatóan nehéz lesz az első pár nap, hiszen elválasztották szüleitől, testvéreitől, attól a megszokott biztonságos környezettől, amit addig ismert. Ha hazavittük a kölyköt, engedjük el, hogy szokja az új környezetét, a családtagokat, mutassuk meg a helyét. Ne hívjuk át az összes rokont, hogy megnézzék az új jövevényt, hiszen elég szegénynek hirtelen a környezetváltozás és a közvetlen családtagokkal való találkozás okozta sokk. Maradjunk mellette, hogy ne érezze egyedül magát.

Az első időben nagyon bátortalan lesz, mozgását csak egy kis területre szűkíti. Célszerű, ha úgy hozzuk el a tenyésztőtől, hogy ott nem evett előtte, és otthon, az új otthonában etetjük meg, mivel ez pozitív élmény lesz számára. Ne lepődjünk meg, ha az első 1-2 napban nem vagy csak keveset akar enni a kutyus. Pár nap után helyre áll az étvágya.

Lehetőleg ágyunk mellé tegyük fekhelyét az elején, mivel az első néhány napban - amíg meg nem szokja az új környezetét -, sokszor sírhat. Ilyenkor a simogatás és a nyugtató szavak hatására megnyugszik a kiskutya.

Kölyökkutyánk folyamatosan kezdi el felfedezni a lakást, egyre messzebb merészkedik. Általában a gazdi közvetlen közelében marad, nem megy egyedül 1-2 méternél tovább.

A kölyök a napok nagyrészét leginkább alvással tölti. Ilyenkor hagyjuk, hogy nyugodtan pihenjen. Fontos, hogy sokat játszunk vele, hiszen így alakul ki a jó kapcsolat a gazdi és a kiskutya között, és sokat tanul játék közben. Több fajta játékot biztosítsunk neki, mivel egy-egy játékot hamar meg tud unni, és ha nem kötjük le figyelmét, saját elfoglaltságot keres majd magának - amit több tárgyunk bánhat.

Már játék közben elkezdhetjük tanítani a fontosabb parancsszavakra: "ül", "fekszik", "marad". Mivel hamar lankad a kicsi figyelme, csak rövid ideig gyakoroljunk vele, majd később folytassuk. Egyszerre csak egy dologra tanítsuk, és ha az már jól megy, akkor térjünk át a következőre. De közben a már megtanultat is alkalmazzuk, hogy ne felejtse el.

Megoszlanak a vélemények a napi etetés gyakoriságáról. Minimum háromszor etessük kiskutyánkat, de sokan a napi négyszeri etetést javasolják. Lehetőleg azonos időpontokban etessük kedvencünket, szoktassuk hozzá ehhez a rendszerességhez. Ne hagyjuk ott egész napra az ételt, 15-20 perc múlva vegyük el, amit ott hagyott. Lehetőleg az üzletekben kapható - jó minőségű - táppal etessük, hiszen azokat kimondottan kölyökkutyáknak fejlesztették ki, és minden megtalálható benne, ami a megfelelő fejlődéshez kell (ásványi anyagok, rostok, fehérjék, zsírsavak, antioxidáns). A száraz tápot áztassuk meleg vízbe vagy levesbe, hogy kicsit puhuljon. Mindig szobahőmérsékletű legyen az étel, amit adunk és mindig legyen tiszta vize kutyusunknak.

Az egyik legfontosabb dolog a szobatisztaságra nevelés. A szobatisztaságra minden kutyát meg lehet tanítani! Mivel az első időben még nem vihetjük ki kutyánkat az utcára, kénytelen dolgát a lakásban elvégezni. A kutyák tiszta állatok, így törekednek arra, hogy lehetőleg egy helyen végezzék el a dolgukat. Lehetőleg könnyen tisztítható helyre helyezzünk le újságpapírt, kis dobozt homokkal, kutyalalommal, vagy kutyapelenkát. Az első alkalommal, mikor kutyusunk bepisilt, helyezzünk belőle egy kis mintát a kijelölt "kutya wc-re", így legközelebb már érzeni fogja annak az illatát, és igyekszik oda elvégezni a dolgát. Fontos, hogy ha mégis máshova sikerül neki, akkor:

• ha éppen rajtakapjuk, szidjuk meg "nem szabad", pfujj" vagy hasonló szavakkal, és igyekezzünk a kijelölt helyre gyorsan átvinni a kutyust.

• ha csak utólag találjuk meg a csöppség művét, ne kezdjünk el vele kiabálni, hiszen nem fogja érteni, miért szidjuk meg most.

Nem szabad a kutya orrát belenyomkodni művébe, és tilos megütni!
Ha kutyusunk nem a kijelölt helyre végezte dolgát, alaposan, tisztítószeres vízzel mossuk fel.
A kiskutyák kb. 2-3 óráig tudják visszatartani vizeletüket (ez az idő folyamatosan növekszik a kölyök életkorával arányosan). Figyeljünk a jelekre, szaglászás, fel-alá rohangálás, körözés - könnyen észrevehető, ha a megfelelő helyet keresi. A kiskutyáknak leggyakrabban alvás, játék, evés és ivás után kell elvégeznie a dolgát. Ilyenkor kapjuk fel és tegyük a dobozba, pelenkára.

A kölykök általában 5-8 hónapos korukra lesznek szobatiszták.

Sokat ismételjük a kiskutya nevét, hogy megtanulja róla van szó, neki szólunk. Lehetőleg rövid, 1-2 szótagból álló nevet válasszunk.

Menjünk sétálni

Már az első sétát megelőző napokban célszerű hozzászoktatni a nyakörvhöz, majd a pórázhoz. Legjobb játék közben ráadni a nyakörvet, amit az elején furcsának fog találni, megpróbálja levenni, de hamar elterelődik a figyelme róla, így megszokja. A nyakörvet úgy állitsuk be, hogy semmiképpen ne tudja kihúzni a fejét belőle, de ne is legyen túl szoros, 1-2 ujjunk alférjen még. A pórázt is rácsatolhatjuk a lakásban. Engedjük hogy húzza maga után, játszon vele, hogy pozitív benyomást keltsen benne.

A második kombinált oltás beadása után 10 nappal alakul ki a védettség, ekkor mehetünk sétálni először. Kezdetben csak rövid sétákat tegyünk, lehetőleg nyugalmasabb, csendesebb, ingerszegényebb helyen. Engedjük, hogy az első 2-3 alkalommal kölyökkutyánk vezessen minket, hiszen számára egy teljesen új világot fedez fel, rácsodálkozik mindenre, továbbá megijedhet ha sokat rángatjuk a pórázt, és rossz élményként könyveli el a sétát.
Ezt követően lassan vegyük át az irányítást, de a pórázt tartsuk lazán, hogy ne feszüljön. Ha nagyon húz, csak picit rántsunk vissza rajta. Az úttest szélénél már az elején le kell ültetni, így hamar megtanulja, hogy nem mehet csak úgy át rajta. Később már zajosabb helyek felé is menjünk 1-1 séta alkalmával, hogy ezt az élményt is megszokja. Kutyánknak találkoznia kell más kutyákkal, emberekkel, gyerekekkel is. Fontos, hogy élvezze a sétát, amivel egyszerre sok (pozitív és negatív) tapasztalatot szerez és ez segíti a fejlődését.
Ha módunkban áll, 2-3 óránként menjünk sétálni. De mivel ez sokszor megoldhatatlan, igyekezzünk alvás és játék után levinni. Amennyiben közterületen végzi el nagy dolgát kedvencünk, szedjük össze azt. Kimondottan erre a célra kapható ürülék gyűjtő zacskó.

Könnyebb a helyzetünk, ha kertes házban lakunk, ahova bármikor kiengedhetjük kutyánkat. Megkönnyítheti dolgunkat az ajtókba építhető kutyakijáró lengőajtó beszerelése, aminek a használatát könnyen eltanulja a kutyus.

Mindig dícsérjük meg és jutalmazzuk (simogatással, dícsérő szavakkal vagy jutalom falattal), ha valamit jól csinált (játék, séta, tanulás közben), hogy tudja, ezzel örömet szerzett nekünk, ezt várjuk el tőle. De ha valami rosszat csinál, fontos, hogy leszidjuk. Ugyanazokat a tiltó szavakat használjuk, kicsit emelt hangsúllyal. Ne a kutya nevét ismételgetve dorgáljuk! Maradjunk következetesek, hiszen így fogja megtanulni, mit szabad és mit nem.

http://5mp.eu/web.php?a=torpeschnauzerforum&o=BkI6ibeOTu