Korunk egyik legfontosabb népbetegségei közé tartoznak a szív és keringési betegségek. Sokat hallunk az egészségtelen táplálkozás hatásáról, a mozgásszegény életmódról, vagy a magas vérnyomásról, melyik mind-mind növelik emberekben a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Ma arról beszélgetünk, hogy kutyáinknál mi a helyzet ennek vonatkozásában.


Állatorvos: A kutyák szerencséjére, vagy pechjére ők nem emberek. Szerencséjükre azért, mert az emberek leggyakoribb szívbetegsége- az infarktus – náluk szinte sohasem fordul elő. Pechjükre viszont ennek az a fő oka, hogy jelentősen rövidebb az élettartamuk, így nincs arra idő, hogy a szív koszorúsereinek belső fala elmeszesedjen és a sérült érfalon vérrög képződjön, ami elzárja a szívizmot tápláló valamelyik artériát. Persze ettől az alapvető különbségtől eltekintve, azért sajnos a kutyáknak is vannak szív és keringési problémái, méghozzá ezeket két alapvető csoportba sorolhatjuk. Ezek egyikét összefoglaló néven ún. veleszületett szívhibáknak nevezzük (a kölyökkutyák kb. 0,5 százalékában előfordul), a másik csoportot a szerzett szívbetegségek képezik (a kutyák 4-5 %-nál fordul elő). Az utóbbi csoportba tartozó szívbetegségek halmozódása természetesen az idősebb korosztályban tapasztalható.

Kérdés: Nézzük először a veleszületett szívbetegségeket. Miből lehet gyanítani, hogy egy kutyakölyök szívbeteg?

Állatorvos: A veleszületett szívhibák egy része – főleg amikor többszörös hibáról van szó – születés után azonnal, vagy néhány napon belül elhullással jár. Más esetben azt tapasztaljuk, hogy a növekedő kölyök visszamarad társaihoz képest a fejlődésben, vagy fáradékony, kapkodja a levegőt már kisebb játék, vagy futkosás után is. Néha annyira enyhe a keringési zavar, hogy csak a kifejlett kutya kifejezett megterhelésekor mutatkozik. A leggyakoribb szívfejlődési rendellenesség a kivezető nagy erek (aorta és tüdőartéria) eredésének szűkülete, a vitorlás billentyűk elégtelen záródása, a két szívfelet elválasztó sövényen visszamaradt lyuk, valamint a magzati életben a még nem működő tüdőt kiiktató rövid érszakasz – ami az aorta és a tüdőartéria között létesít kapcsolatot, kiiktatva a tüdőt, a neve Botalló vezeték – megmaradása. Mindezek csökkentik a szív munkájának hatékonyságát, ami vagy már nyugalomban is (ez nagyon súlyos dolog) vagy csak terhelés esetén elégtelenné teszi a szervezet sejtjeinek oxigénnel történő ellátását.

Kérdés: Mit lehet tenni egy veleszületett szívbeteg kutyával. Van lehetőség a meggyógyítására?

Állatorvos: Ez attól függ, hogy milyen típusú és milyen fokú a probléma. A súlyos esetek az élettel összeegyeztethetetlenek. Az enyhébb esetek egy kedvenc öleb esetében alig befolyásolják a normális életvitelt, vagy ha valamennyire igen, akkor megfelelő gyógyszerekkel tünetmentessé is tehető. Természetesen ezzel vállaljuk, hogy a gyógyszert a kutyus élete végéig adni kell neki. Nagyon értékes kutyáknál, vagy ahol a gazda tudja vállalni a költségeket, ott egyes esetekben szívműtétre is sor kerülhet. Leginkább az előbb említett megmaradó Botalló-vezetéket lehet műtétileg elzárni és teljesen helyreállítani a vérkeringést.

Kérdés: Milyen tünetei vannak a felnőtt kutyák szerzett szívbetegségeinek, náluk is létezik olyan pl., mint embereknél a szívasztma?

Állatorvos: Előre bocsájtanám, hogy szerzett szívbetegség elsősorban a nagytestű, idősebb kutyákat sújthatja. A tünetek alapvetően két csoportba sorolhatók. Attól függően, hogy a szív jobb vagy bal oldala beteg, teljesen eltérőek a tünetek. Ha a szív jobb oldala beteg, akkor a fő tünetet az határozza meg, hogy a jobb szívpitvar előtti vénás területen megnő a nyomás,- azaz a nagyvérkörben - és a megnövekedett vénás nyomás miatt vízkiszivárgás alakul ki, ami ún. hasvízkór formájában lesz látható, vagy vizenyősen beduzzadnak a hátsó lábak, vagy a hasalja. Hasvízkór esetén a has körfogata megnagyobbodik, benne nagy mennyiségű víztiszta folyadék halmozódik föl, megtapogatva érezhető benne a folyadék hullámzása. Ha a folyadékképződés túlzott mértéket ér el, akkor a rekeszizmot előrenyomva a légzést is nehezíti. Ha a probléma a bal szívfelet érinti, akkor annak előttes területe a tüdő ( a bal pitvar a tüdőből fogadja a vért), ahol megindul a vízkiszivárgás, aminek tüdővizenyő a következménye. A tüdő szövetének megnövekedett folyadéktartalma csökkenti a gázcserét, nehezítetté teszi a légzést és folyamatos gyönge köhögést okoz, amit szívasztmának nevezünk. Amit most elmondtam, az az idült szívbetegségek lefolyása. Ez fordul elő leggyakrabban, de természetesen kutyáknál is lehetnek olyan súlyos ritmuszavarok, amik következménye a heveny szívelégtelenség, vagy szívmegállás is lehet.

Kérdés: Hogyan lehet diagnosztizálni a szívelégtelenséget?

Állatorvos: Az említett tünetek erős gyanút kelthetnek a vizsgálóban, hogy keringési elégtelenség áll fenn. Az első vizsgálat a fonendoszkópos hallgatózás, amivel a szívritmust és az esetleges szívzörejeket lehet meghallani. Az elégtelenség oka nemegyszer valamelyik billentyű rossz záródása, ami jól elkülöníthető zörejként hallható. Emellett fontos diagnosztikai módszer a vérvizsgálat, amikor olyan anyagok vérszintjét mérhetjük meg, melyek kizárólag a szívizomsejtekben találhatóak és csak a szívizom károsodása folytán kerülnek be nagyobb mennyiségben a vérbe. A szerzett szívbetegségek leggyakoribb típusa kutyákban a szívizom-elfajulás, ami a szívkamrák falának elvékonyodásához vezet, ami csökkenti a szív összehúzódási erejét. Ennek jelzésére kiváló módszer az említett vérvizsgálat. Természetesen ezeken túl szükség lehet a szívműködés műszeres vizsgálatára is. A ritmuszavarok vizsgálatára az EKG a legmegfelelőbb eszköz, a szív működése közbeni leképezésére pedig a szívultrahang. Mindkét eszköz rendelkezésre áll kutyáink szívvizsgálata esetében is. Ezekre a vizsgálatokra a pontos diagnózis és így a lehető leghatékonyabb gyógykezelés kialakítása céljából lehet szükség.

Kérdés: Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre a szívelégtelenség gyógyítására?

Állatorvos: A kezelés mindig összetett, nemcsak a szív hatékonyabb működését, összehúzódásának erejét próbáljuk serkenteni, hanem összességében az egész szervezetet kezeljük, pl. vízhajtókat adunk a nagy mennyiségben kiszivárgó folyadék kellemetlen hatásainak csökkentésére, valamint vérnyomás-befolyásoló szerekkel próbáljuk korrigálni a megváltozott nyomásviszonyokat az erekben. A kezelés nagyon összetett, sokféle tabletta szedését igényli, nagy odafigyelést igényel a gazditól, és a kutya hátralévő életében folyamatosan végzendő. Természetesen a gyógyszerek mellé kímélő életmód és diétás megszorítások is tartoznak. Pl. szívbetegeknél az étel sótartalmát jelentősen csökkenteni kell. Így elérhető, hogy kutyánk kielégítő közérzettel még akár éveken át is hű társat jelent számunkra.


Dr. Szaniszló Ferenc
petslove.hu

http://www.petslove.hu/articles.php?article_id=328