Napjaink kutyatartását a természetszerű tartástól való elszakadás jellemzi. Kutyáink, velünk élnek lakásainkban, vagy az általunk készített kennelekben. Táplálékaikat egyedül mi határozzuk meg, kizárva ezzel ösztönös táplálékválogató reflexüket. Meghatározott recept szerint, előre összeállított száraztápokkal illetve konzervekkel, puhára főzött pépekkel, tápláljuk őket.

Sajnálatos módon kedvencünket még a rágásról is leszoktatjuk. Kezdetben a kölyök ösztönösen rág. Rág, amit talál, ha nem gondoskodunk megfelelő „rágnivalóról" akkor a lakásunkban lévő dolgokat rágja meg. Természetesen erről mihamarabb igyekezünk leszoktatni, de arról megfeletkezünk, hogy a rágási ösztönüket fenntartsuk. Miután leszoknak a rágásról, szájuk egészsége károsodik. Egyedül a rágás folyamatában tisztulnak meg a fogfelszínek.

Lepedékképződés a szemfogon

A szinte rágás nélkül lenyelhető, de különben jó beltartalmú és kedvező vitamin ellátottságú száraz táp sem kedvez a fogak öntisztulásának. Maximum 1-2 roppantás a hátulsó fogakon és akadálytalanúl lenyelhetőek. Különösen káros lehet a fogak állapotára az állandó nedves, pépes táplálék etetése. A konzervek és húspépek, amelyeket csak nyelni kell, evés után, vastag lepedéket képeznek. Ha a kutya nem szívesen rág, fogai sem tisztulnak meg. A rágás a kutya fogmosása! A lepedékből fogkő alakul ki, baktériumokkal a felszínen. Ezek a baktériumok ínygyulladást, bűzös szájszagot, fogmedergyulladást és végső soron a fog kilazításával annak elvesztését is okozhatja.

Az ilyen szájüreg fertőzött gócként kiindulópontja lehet más betegségeknek is, pl. szívbelhártya és vesegyulladás. Mit tehetünk ezek ellen, ha egészséges és boldog állatot szeretnénk? Legelőször is gondoskodjunk arról, hogy kedvencünknek legyen mit rágnia. Bőrből készült és egyéb ehető rágókák kiválóan megfelelnek erre a célra. Semmi esetre se adjunk az állatnak csontot rágcsálni. A fog a folyamatos csontrágástól hamar túlkopik, a fogbélüreg megnyílik, és észrevétlenül elfertőződik, majd súlyos panaszokat okozva. Táplálkozás-élettanilag sem helyes a csont etetése.

Közepes mennyiségű fogkő, gyulladt íny

Léteznek olyan száraztáp-kiegészítők („gyógytáp" és „piskóta"), melyek keményre vannak sütve és olyan nagyok, hogy a száraztáppal összekeverve, muszáj ezeket megrágni. Ha kedvencünk végképp nem hajlandó rágni és így nem tisztítja a fogait, magunknak kell gondoskodni erről! A cél az, hogy a felgyülemlő lepedéket legalább hetente 1-2x eltávolítsuk a fogakról, hogy ebből ne alakulhasson ki fogkő. Hazánkban is kapható kutyák számára készült, hosszú nyelű, puha sörtéjű fogkefe, és speciálisan ízesített nem habzó fogkrém. Kölyök korban könnyen hozzá lehet szoktatni a kutyákat.

Súlyos fogkövesedés, sorvadt, gyulladásos ínnyel

Célszerű megvárni a 7-8 hónapos kort, ekkorra biztosan befejeződik a fogváltás, kialakul a teljes maradó fogazat. A hosszú nyelű, puha fogkefén kis fogkrémmel a pofa belső oldalán benyúlva könnyen lekefélhetjük a lepedéket, de vigyázzunk, hogy ne erősen dörgöljük, nehogy felsértsük az, ínyt! Kaphatóak olyan játékok (tüskések, bordázottak) emészthető latex gumiból, melyekkel szintén jó eredményt lehet elérni. Fiatal állatok kíváncsiságuknál fogva, hamar rászoktathatóak a fogápolásra. De türelemmel, szoktatási idő után az idősebbekkel is jól boldogulhatunk.

Nem szabad gyulladt, fogköves, beteg szájú kutyának fogat mosni! Előzőleg állatorvossal kezeltetni kell, fogköveit el kell távolíttatni, a gyulladt, vérző ínyt kezeltetni kell. Ne okozzunk fájdalmat az állatnak azzal, hogy a fájdalmas ínyét sikálgatjuk. Kedvencünk akkor nem ellenkezik, ha ez számára nem jár fájdalommal. A fogmosást hetente kétszer elég elvégezni. Beszéljünk hozzá nyugtassuk, nyalassuk meg vele az illatozó kellemes ízű fogkrémet legyünk határozottak, de ne erőszakosak. Külső oldalról a fogakat és még a fogközöket is meg kell tisztítani. A fogtisztítás nem luxus, mert a fogkövesség és a fog elvesztése kutyáinknál is olyan nagy probléma, mint az embereknél.