A féregtelenítés, veszettség elleni védekezés jelentősége

 Ha az ember kölyökkutyát vesz magához, gondoskodnia kell az állat védettségéről. A veszettség elleni oltás Magyarországon kötelező. Egy éves koráig a kutyusnak kétszer kell megkapnia, majd évente kell ismételni. A gazda jól felfogott érdeke továbbá a legveszélyesebb kutyabetegségek ellen beoltatni a kölyköt, annak élete védelmében. Ezenkívül mindenképpen lényeges a kiskutya féregtelenítése is. A gyakorlatban alkalmazott oltási program az alábbi:

Fontos tudni, hogy a féreghajtást már az vakcinázás megkezdése előtt meg kell kezdeni. Elengedhetetlen a vakcinázás eredményessége szempontjából az, hogy egészséges állaton alkalmazzuk, nem pedig élősködők által legyengített szervezeten. Becsületes tenyésztő csak féreghajtott kiskutyákat ad ki a kezéből.

Ha ismeretlen korú és származású állatot fogadunk be magunkhoz, az oltási programból minimálisan két kombinált oltást és a veszettség elleni oltást érdemes beadatni neki. Továbbá ne feletkezzünk meg a féreghajtásról.

A féreghajtásról talán nem kell sok szót ejteni. Az állatokat legyengíti, más megbetegedések kialakulását elősegíti, rosszabb esetben közvetve vagy közvetlenül a halálukat is okozhatja. Az emberben is megtelepedhetnek a kutyában élősködő férgek. Érdemes áldozni a rendszeres féregtelenítésre, hiszen állatunk folyamatosan ki van téve a visszafertőződésnek, ezáltal mi is.

Az egyéb higiéniai és esztétikai szempontok mellett az egyik legfontosabb oka a – lehetséges – féregfertőzöttség annak, hogy a kutyák ürülékét gyűjteni kell, eltávolítani a közterületekről. Illetőleg, hogy nem sétáltatható kutya a játszótereken, ahol a gyerekek érintkezhetnek az elhagyott ürülékkel, vizelettel, majd a szájukba nyúlva fertőződhetnek. Az ürüléket fel nem takarító, ellenszegülő gazdit a közterületfelügyelet akár 100-200 ezer forintos bírsággal is súlythatja.

 A veszettség külön fejezetet érdemel. Ugyancsak olyan megbetegedés, mely az embert is veszélyezteti. Ugyan az ember kevésbé fogékony, mint az állatok, a fertőzött embereknek csak mintegy 20%-át betegíti meg, de az minden esetben halálos kimenetelű! Magyarország az elsők között volt, akinek sikerült megszabadulnia a településeken terjedő veszettségtől, szigorú ebrendtartás és a kötelező védőoltások bevezetésével. Sajnos 1971-re ismételten visszatért a betegség, de jobbára az erdők területére az országhatáron kívülről bevándorló, (főként) róka állománnyal. Különösen fontos tudni, hogy a betegség gyakorlatilag minden melegvérű állatot megfertőz, amit nem szabad elfelejtenünk a természetet járva. Mindig gyanakodjunk, ha szelíd vadállattal (rókával, őzzel, borzzal, vadmacskával) futunk össze. Tartsuk távol magunkat tőluk. A látszólagos szelídség bármilyen meggondolatlan reakciónkra heves támadást, dührohamot válthat ki a beteg állatokból. Sérüléseik során mi is megfertőződhetünk. Próbáljunk óvatosan – semmiképpen sem futva – kiosonni a látóterükből.

A mai napig világszerte 25.000 ember hal meg veszettség fertőzés miatt. Országunkban 0-3 fő között van a számuk évente, ami nagyon jó adat, tekintve hogy például 1987-ben 1465 fő volt. Ez a védőoltásoknak és a szigorú szabályok betartatásának köszönhető. A kutya élete során kapott oltásait a kezelő állatorvos bejegyzi a kutya oltási könyvébe. Ez mindig legyen nálunk, ha a kutyával bárhova is megyünk. Ezzel tudjuk igazolni, hogy állatunk veszettség ellen oltva van. A hatóság úgy igyekszik elkerülni, hogy kutya embert marjon, hogy kötelezi a tulajdonost az állat állandó felügyeletére. Azaz kötelező a kutyát (a futtatókon kívül) pórázon sétáltatni. Közlekedési eszközön, ahol az emberek zömével össze vannak zsúfolva, és a kutya is nyugtalanabb, a szájkosár használata is kötelező. 30.000 Ft bírság is kiszabható, ha a gazda nem gondoskodik a megfelelő felügyeletről. Ha a kutya mégis megharap valakit, még megfelelő oltási igazolás mellett is 14 napos karanténba zárják megfigyelés céljából. Ha nincs igazolva a veszettség elleni oltottság, akkor 90 nap a megfigyelés. Ha kiderül, hogy kutyánk nincs beoltva veszettség ellen, vagy azt nem tudjuk bizonyítani, állategészségügyi jogszabály megsértése miatt minimum 75.000 Ft bírságra számíthatunk. Továbbá többek között a veszettség elleni védekezés miatt szükséges a kóbor ebek befogása is.

A betegség lezajlása Kutyában

A veszettséget a fertőzött állatok terjesztik, leggyakrabban harapás útján. Ennek során az állat nyálával kerülnek a vírusok az okozott sebbe, ahol elszaporodnak és az idegrendszert támadják meg. Jó tudni, hogy a veszettség jeleinek kialakulása előtt 5 nappal már a fertőzött állat nyálában jelen lehet a vírus, tehát a még egészségesnek látszó állat is terjesztheti a betegséget. A harapást, fertőzést követően hosszabb-rövidebb lappangási idő következik.

A fertőzött állatnál a legelső és legjellemzőbb tünet, hogy megváltozik a viselkedése. A betegséget pár napig tartó kedvetlenség, bágyadtság, étvágytalanság vezeti be. Ezután következik a dühöngésig fokozódó nyugtalanság. A kutyák gyakran különböző emészthetetlen tárgyakat rágnak és nyelnek le (pl köveket). Ezt követően a garat bénulásánasának következtében nyelési nehézségek lépnek fel, az állat szomjas, de mégis kerüli a vizet, hangja rekedt lesz. Később fokozottan nyugtalanná válik. Felerősödik a kóborlási hajlam a megkötött állat a láncait rágja, tépi. A kötetlen akár napi tíz kilométert is fut cél nélkül. Figyelmeztetés nélkül, hangtalanul támad állatra, emberre. Ilyenkor alakul ki a széttérő kancsalság, mely furcsa, vad tekintet kölcsönöz számára. Azt követi egy levertségi állapot, majd a betegség végső stádiumában lógó álkapocs, bő nyálfolyás, majd a hátsó lábaktól kiinduló, fokozatos bénulás következik be. A teljes bénulás beálltakor (a betegség 5-8. napján, ritkán 10-15. napon) az állat elhullik.

A veszettség emberre, állatra nézve gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű. A védekezés egyetlen módja a védőoltás.

A betegség lefolyása emberben

A lappangási idő 10 nap - 3 hónap (szélső értékek: 5 nap - 2 év). A harapás helyén szúró, égető, viszkető érzés, fájdalom jelentkezik. Nyugtalanság, izomrángás, izomremegés, fájdalmas nyelés, nyelési zavarok, nyálfolyás, láz, erős izzadás, idegesség, álmatlanság, depresszió, kínzó fejfájás. Nyelési görcsök jelentkeznek - fokozott szomjúság mellett - már a víz látványától is ("víziszony", hydrophobia). Dühöngés, vakaródzás. A légzőizmok görcse, fulladás. A halál az első tüneteket követő 3-5. napon következik be heveny perifériás keringési elégtelenség, légzésbénulás tünetei között. Ismert a betegségnek kezdettől fogva bénulásos formában történő lezajlása is.

http://www.eladokiskutya.hu/ekutya.php?oldal=cikk_detailed&kod=14