A magyarországi kiállításokon sajnos nagyon elterjedt, hogy gyakran egy-egy igen jó adottságokkal rendelkező kutya a rossz ringdresszúra és az előnytelen bemutatás miatt hátrébb kerül az összevetéseknél, esetleg rosszabb minősítést szerez. A budapesti világkiállításon igen sok szép kutyát láthattunk gyönyörű felkészítéssel és felvezetéssel. Magától értetődő, hogy ezek a kutyák nem önmaguktól ilyenek a körben. Hogyan is lesznek ők ilyenek, és a mi kutyánk hogyan lesz ilyen? Tehát: HOGYAN KÉSZÍTSÜK FEL KUTYÁNKAT A KIÁLLÍTÁSRA?

A teljesen kezdők számára tanácsos először kutya nélkül elmenni kiállításra, ahol megfigyelhetnek már tapasztalt kiállítókat és kutyáikat. Kívülről nézve a kutya bemutatása egyszerűnek tűnik, de nagyon sok erőfeszítést és időt igényel az, hogy jól nézzen ki és esélyesként mutassa meg magát. Ez egy verseny, és a tapasztalt kiállítók számára a kör az "igazság eljövetelét" jelenti. Ez az a hely, ahol a tenyésztők értékelik és összehasonlítják tenyésztői programjaik fejlődését a tenyésztőtársakéval.

A kiállításra való felkészítéshez a következő kozmetikai rovat ad meg minden segítséget. Ebben a cikkben a tanításról, a felvezetésről, a körben való viselkedésről kaphatunk tanácsokat.

Először is vegyük az otthoni gyakorlatokat. Valahányszor a kutya szőrét ápoljuk az asztalon, próbáljuk a jövő kiállítási kutyáját beállítani. Tanítsuk meg arra, hogy engedje úgy elhelyezni a négy lábát, ahogy mi akarjuk, és tartsa is ott. Ezután emeljük fel a fejét és a farkát, és minél hosszabb ideig próbáljuk előnyös helyzetben tartani, amíg a kutya ezt meg nem szokja. Következő lépésként nyissuk ki a száját és vizsgáljuk meg a fogait. A környezetünkben lévő embereket is kérjük meg erre, majd később idegeneket is. Mindig legyünk nyugodtak, bánjunk kutyánkkal gyengéden. Engedjük, hogy az emberek végigsimítsák a hátát, megtapogassák a végtagokat. Hamarosan kutyánk ezt mindennaposnak fogja tekinteni. A kölyökkutyát korán hozzá kell szoktatni a felvezető pórázhoz. Tanítsuk meg, hogy mindig bal oldalunkon menjen, ne engedjük a jobb oldalra vagy közvetlen elénk.

Menjünk el minél több kiállításra, ahol megtanulhatjuk a felvezetés menetét, majd otthon megtaníthatjuk ezt kutyánkkal.

A kiállításokon láthatunk profi felvezetőket. Nézzük és próbáljuk megérteni, hogy mit és hogyan csinálnak. Figyeljük meg például, hogy a jó felvezető soha nem áll a kutya és a bíró közé, és mindig törekszik tiszta és egybefüggő látóteret biztosítani a bíró számára. Akár áll, akár mozog a kutya, mindig a lehető legkedvezőbb pózban essen a bíró látóterébe.

Magát a felvezetést felbonthatjuk bemutatásra és mozgásra. Bemutatáskor a kutyát álló helyzetben impozáns pózba igyekszik hozni a felvezető. Ennek egyik igen elterjedt módja volt eddig az, hogy segítő állt a körön kívül és a kutyát nevén szólítva, esetleg labdát dobálva, csipogtatva figyeltette a kutyát. Ez az ún. "kettős felvezetés", ami tönkreteheti a nézők szórakozását, elronthatja a többi kiállító beállítását, lehetetlenné teheti a bíró munkáját. Éppen ezért az FCI rendeletet hozott, melyben a kiállításain betiltotta az ilyen felvezetést. Tehát a kettős felvezetés TILOS! Amennyiben valaki mégis alkalmazná, úgy a bírónak joga van diszkvalifikálni.

Bemutathatjuk kutyánkat önállóan is, sok türelemmel megtaníthatjuk őt figyelni a körben. Ehhez ún. "csalit", azaz jutalomfalatot kell használni. A sikeres figyeltetést már fiatalon kezdjük el. Ehhez bármilyen kisméretű csalit (táp, húskocka, sajt, stb.) használhatunk. Tulajdonképpen amit megpróbálunk elérni az kéregetés, csak szolidabb formában. Ez annyit jelent, hogy kutyánk mind a négy lába a földön marad figyelés közben, mi pedig pórázon keresztül korrigáljuk őt. A csali jutalom azért, hogy előnyös pózban, füleit, farkát kinyomva áll, ezért a gyakorlás során többször is jutalmaznunk kell. Kezdjük azzal, hogy mindig a csali felé forduljon, ezért azt állandóan a kutya szemvonalában tartsuk. Valahányszor elkalandozik a figyelme, mozdítsuk meg kezünket a csalival, aztán hosszabb figyelés után jutalmazzuk meg. Amikor a figyelés már tartós, a pórázzal igyekezzünk előnyös pozícióba hozni őt. Lábunkkal sohasem korrigáljuk a kutya végtagjait. Amint az felveszi a helyes pózt, füleit, farkát kinyomja, jutalmazzuk meg. Ne hagyjuk, hogy a csalit kezünkből kilopja, mindig kínálásból kell elfogadnia. Sok gyakorlás után a kiállításokon csali nélkül is sikerülni fog a kutya önálló bemutatása, figyeltetése segítség nélkül, de otthon gyakorlás közben sose maradjon el a jutalom.

A felvezetés másik része a mozgás. Bemutatás közben ügyes felvezető el tud palástolni bizonyos hibákat a jó beállítással, de mozgás közben ez majdnem teljesen lehetetlen. Éppen ezért nagyon fontos, hogy harmonikusan tudjuk bemutatni kutyánk mozgását. Gyakorlás közben figyeljük meg mozgását pórázon. Szoktassuk hozzá a lépéshez és az ügetéshez, ne engedjük vágtázni, és ha esetleg poroszkálna, próbáljuk meg kiváltani ebből. Ügetés közben figyeljük meg, melyik az a sebesség, amellyel a legharmonikusabb a kutya. A túl lassú és túl gyors ügetésnél darabos, szétesett mozgásúvá válhat. Amikor megfigyeltük ezt a sebességet, próbáljuk meg a mi mozgásunkat alárendelni a kutyáénak. Igyekezzünk úgy futni vele, hogy közben beállítsuk őt a legszebb mozgásra, és mi is beálljunk erre a sebességre. Természetesen itt sem maradhat el a jutalom.

Ha megtanítottuk kutyánkat arra, hogy mit kell csinálnia, mindig legyünk tisztában a saját szerepünkkel. Soha ne magunkat akarjuk megmutatni! A legjobb felvezetők a legkevésbé szembetűnők, céljaikat minimális mozgással érik el és mindig elegendő helyet hagynak arra, hogy kutyájuk előnyös oldaláról mutassa meg magát.

Amikor a mi osztályunkat hívják be a kiállításon, a körbe a kutyával a bal oldalunkon menjünk be és sorakozzunk fel a bíró utasítása illetve a startszám szerint. A leggyakoribb bírói séma a következő: Először a populáció felmérése érdekében az egész osztályt megkéri, hogy fussanak egy-két kört az óramutató járásával ellentétesen. A pórázt tartsuk bal kézben, a kutya mindig köztünk és a bíró között legyen. Amikor a bíró leállítja a futást, kezdődik az egyéni bírálat. Ez a fogak és a nemi szervek vizsgálatával kezdődik. Itt a bíró kérheti, hogy mutassuk meg mi, illetőleg ő nézi meg ezeket. Mindkét esetben ügyeljünk, hogy ne lógjon semmilyen testrészünk a képbe. Ezután a bíró kéri, hogy állítsuk be a kutyát és így folytatja testrészek bírálatával, majd a mozgás következik. Felszólíthat, hogy tegyünk egy kört, majd a bírói körben átlósan oda-vissza, illetve kérheti a "háromszöget". Ez egy egyenlő szárú háromszög, amelynek a csúcsa a kiindulási pont, ahol a bíró áll. Induljunk el innen a bírótól eltávolodva a jobb sarok felé, majd egyenesen át a bal sarokba és onnan vissza. A kért mozgás befejezése után állítsuk be a kutyát még egyszer a bíró közelében, hogy megnézhesse a fültartást, az arckifejezést, a felső vonalat és a faroktartást. Amikor a bíró befejezte az egyéni bírálatunkat, álljunk vissza helyünkre a többi lebírált kutya mögé. Ha van még bírálandó kutya, lehetőségünk van kicsit rendbeszedni, megigazítani őt. Majd következik az összevetés és a győztesek kiválasztása. Ez a valódi verseny. Szemünket mindig tartsuk a kutyán, a bírón és a versenyzőtársakon. Kutyánkat most próbáljuk a legjobb pozícióban megállítani, illetve igyekezzünk a legharmonikusabban mozogni vele.

A kiállítás előtt fel kell készülni arra, hogy a körben több igen jó kutyával találkozunk. Hogy kutyánkról egy kiegyensúlyozott képet tudjunk kialakítani, tisztában kell lenni annak hibáival és erősségeivel. Tanulmányozzuk őt magunkban másokkal összehasonlítva, nézegessük a standard leírást és a legjobbak képeit. Pontosan kell tudnunk, hol áll a mi kutyánk. Bár ezt befolyásolja szeretetünk és büszkeségünk, minden kiállító ugyanezt érzi saját kutyájával szemben. Ezen természetes érzelmeknek semmi közük sincs kutyánk kiállítási eredményeihez.

Biztosak lehetünk abban, hogy többszöri kiállítás során a kutya meg fogja találni igazságos értékelési szintjét. Ha valóban jó, és szépen van bemutatva, semmi sem tarthatja vissza a jó eredményektől, de ha nem, akkor nem fog jobban szerepelni. Hosszú kiállítási karrier során előfordul, hogy néha igazságtalanul veszítünk vagy más esetben megalapozatlanul győzünk.  A játék neve: "kutyakiállítás". Akármi is történik, nem nekünk való a kutyakiállítás, ha nem tudjuk azt jókedvűen fogadni. Legyünk szerény győztesek és jó vesztesek. Megéri!

                                                                                                                      Sándor Csaba †

Felhasznált irodalom:             Dr Várszegi Zsolt - Kutyákról bírószemmel

                                               Dan Kiedrowski   - You and Your Schnauzer

http://www.schnauzer-pinscher.hu/