Szeretettel köszöntelek a SCHNAUZER KLUBban!
Csatlakozz te is közösségünkhöz Csatlakozás után teljes értékű taggá válsz! Gyere csatlakozz!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SCHNAUZER KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SCHNAUZER KLUBban!
Csatlakozz te is közösségünkhöz Csatlakozás után teljes értékű taggá válsz! Gyere csatlakozz!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SCHNAUZER KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SCHNAUZER KLUBban!
Csatlakozz te is közösségünkhöz Csatlakozás után teljes értékű taggá válsz! Gyere csatlakozz!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SCHNAUZER KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SCHNAUZER KLUBban!
Csatlakozz te is közösségünkhöz Csatlakozás után teljes értékű taggá válsz! Gyere csatlakozz!
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SCHNAUZER KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kutyánk megbízható helyben maradására nemcsak az agility-pályán, hanem számos hétköznapi szituációban szükség van: ajtónyitásnál, kocsiba szállás elôtt, vagy éppen a lakásban, ha mondjuk a vendég nem lelkesedik kutyánk túl meghitt közelségéért, de azért kizárni sem akarjuk az ebet a helyiségbôl. |
Az
agility-pályán, ha a rajtnál a felvezető nem tud kellőképpen
eltávolodni kutyájától, igen megnő a hibázás esélye, sőt olykor
egyszerűen olyan kombinációval kezdődik a pálya, amit helyben maradás
nélkül szinte lehetetlen megoldani.
Gyakori probléma, hogy egy kutya hétköznapi szituációkban, de még edzésen is megbízhatóan helyben marad, de versenyen mindig előbb indul el, mint ahogy felvezetője a kiszemelt pontot elérve kiadná a megfelelő vezényszót. A gazda ilyenkor persze rohanni kezd a kutyával együtt, hiszen versenyen vannak, és ha már az eb átugrotta az első akadályt, kizárás nélkül nem lehet visszavinni a rajthoz. Ezzel azonban csak a helytelen magatartást jutalmazza és erősíti meg a felvezető! Ez a jelenség általában a "pörgős" kutyáknál és az olyan felvezetőknél fordul elő, akik maguk is meg vannak győződve arról, hogy a szokásos helyben maradási parancs versenyen semmit sem ér. Tehát itt sem feltétlenül a kutya hibázik!
De akkor mi a teendő?
Gyakoroljuk a helyben maradást minden lehetséges környezetben és szituációban! A leghasznosabb, ha ott és úgy gyakorolunk, ahol tudjuk, hogy kutyánk a legkevésbé megbízhatóan teljesíti parancsunkat. Ha ezekben a helyzetekben már sikeres a feladat-végrehajtás, a startvonal már semmiség! Tehát válasszunk olyan szituációt, ahol kutyánk biztosan nem fog helyben maradni, például mikor a kutyafuttatón társairól lekapcsolják a pórázt, és azok már boldogan rohangálnak, mialatt hősünknek a gazda mellett kell egy helyben ülnie. először persze pórázon gyakoroljunk. Amit ezekben a szituációkban megtanulunk, kamatoztathatjuk a startvonalnál.
Nagyon
fontos például a határozottság. A rajtnál kiadom a vezényszót -
"marad!", "ott ül!" stb. -, majd határozott léptekkel, fürgén úgy
sétálok el a kutyától, mintha neki lenne a világon a legjobb helyben
maradása. Ha vissza-visszafordulunk a kutyafelé, lassan, tétovázva
távolodunk el, vagy meg-megismételjük a parancsot, csak arra
emlékeztetjük, hogy nem vagyunk a helyzet urai. Érdemes verbális
vezényszót alkalmazni az indulásra. Ha egyszerre adunk fizikai jelet és
vezényszót, a kutyát arra tanítjuk meg, hogy a fizikai utasítást
kövesse. A legtöbb kutyanagyon hamar rájön, mi az a mozdulat vagy
testtartás, amivel együtt elhangzik az indulásra felszólító parancs, és
egyszerűen akkor fog elindulni, mikor ezt érzékeli, s nem vár a
vezényszóra. Ezzel nem cselekszik rosszat, egyszerűen a gazda tanítására
válaszol. Ha például az ültetést tanítjuk a kutyának, és az "ül!"
vezényszó kiadásakor akaratlanul is felemeljük a kezünket, mi leszünk a
legboldogabbak, ha a kutyaidővel meg sem várja a parancsot, hanem a
kézmozdulatra leül. ugyanez történik a rajtvonalnál is: a
kutyamegtanulja, hogy miután eltávolodunk tőle, majd megfordulunk, Ő már
rohanhat is. Sok kutya abban a pillanatban elindul, mikor a felvezető
éppen csak elkezd visszanézni a válla felett. Érdemes úgy tanítani a
kutyát, hogy csak egyetlen bizonyos vezényszóra indulhat el. Mikor
elértük a pályán a kitűzött pontot, forduljunk meg, várjunk egy kicsit,
majd adjuk ki a vezényszót anélkül, hogy testünk bármely részét
megmozdítanánk, mintegy neutralizáljuk magunkat. Az első akadály
átugrását mozdulatlanul figyeljük, csak utána kezdjünk el rohanni.
Ha lehetséges, járjunk bemutatókra, ahol tét nélkül, de mégis egyfajta versenyszituációban gyakorolhatunk. Ha kutyánk elmozdulna, parancsunk nélkül ugraná át az első akadályt, vigyük vissza a starthoz és engedjük a következő párost a pályára. Amíg nem marad helyben őkelme, addig nincs agility. Nem árt arról is meggyőződni, hogy nem magunk fokozzuk-e a problémát azáltal, hogy a túlságosan is lámpalázas, konrtollját vesztett felvezetők közé tartozunk. Próbáljunk nyugodtak maradni a versenyeken is, csináljunk mindent úgy, ahogy az edzéseken szoktuk. Érdemes a futam előtt többször is gyakorolni a helybemaradást, ezáltal magunkat is megnyugtatjuk. Bízzunk a kutyában, és legyünk képesek elhinni, hogy helyben fog maradni a rajtnál! Ha ez edzésen százból százszor sikerült, akkor a felvezetőn múlik, hogy ez versenyen is így legyen.
http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=4975
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!