Az állatok nem beszélnek. Tényleg? Biztosan mindenki ismeri a régi viccet, amikor az állatorvos elmegy a háziorvosához, aki megkérdezi tőle: - Milyen panaszaid vannak? – Ja, hát így könnyű! – válaszol az állatorvos. Miből következtethetünk rá, hogy kedvenc kutyánk, macskánk, kanárink vagy éppen halunk beteg?

Háziállataink, velünk élő kedvenceink nem tudnak szavakkal szólni hozzánk, viszont számos jelből következtethetünk rá, ha valami bajuk van.

Azoknak a nagy barna szomorú szemeknek a nézésétől a szívünk szakadhat meg, de nem biztos, hogy meg tudjuk mondani, mi a baj. Kedvenceink kívánságainak eltalálása akkor sem könnyű, ha minden rendben van velük, viszont ijesztő lehet, ha valami baj van. Ha nem is beszélnek, de el tudják mondani, ha betegek, ha fáj valamijük, csak figyelnünk kell az általuk adott jelzésekre.

Néhány dolog nyilvánvaló, például egy seb vagy egy púp, de mások homályosak vagy zavarba ejtők. Mikor kell az állatorvost hívni? Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan jelet, amelyek akár súlyosabb betegség tünetei is lehetnek.

Vakarózás és harapdálás. Egy sor olyan dolog, ami a kutyát vagy a macskát vakarózásra ingerli, az embernek is árthat, például a bolhák, tetvek vagy kullancsok. Mindazonáltal ezt a tünetet előidézhetik hormonális problémák, baktérium- vagy gombafertőzések is. Figyeljünk rá, hogy a szokottnál többet vakarózik-e kedvencünk, nyalogatja vagy rágja bőrét, különösen akkor, ha a vakart hely körül karcolások, szőrhullás vagy bőrpír látható.

Hányás vagy hasmenés. Elég gyakran előfordul, hogy ha egy kutya vagy macska, olyasmit eszik, amit nem kellene, egyszerűen kihányja, és minden rendben van. Mikor kell mégis aggódni? Ha a hányás vagy hasmenés hosszú ideig tart, napjában többször hány vagy kéredzkedik ki az állat, és amikor ezeket a tüneteket levertség és étvágytalanság kíséri, célszerű orvoshoz fordulni, mert a tettes valamilyen gyomor- vagy bélfertőzés, esetleg féreg vagy más élősködő lehet. Ha a hányás vagy az ürülék véres, célszerű azonnal felkeresni az állatorvost. A vér lehet jele annak, hogy az állat valami éleset, hegyeset nyelt le, de gyomorfekély tünete is lehet.

Étvágytalanság. Akár válogatós, akár mohó kedvencünk van, figyeljünk fel rá, ha az állatot egyáltalán nem érdekli az étel. Az étvágytalanság oka lehet stressz, láz vagy fájdalom – ha egy napnál hosszabb ideig tart, érdemes az állatorvossal konzultálni. Macskatulajdonosok számára fontos információ, hogy a néhány napos éhezés a máj zsírosodásához vezethet. Ez a betegség kezelhető, ha időben észreveszik, viszont kezelés nélkül halálos lehet.

Lehangoltság és csökkent aktivitás. Az emberekhez hasonlóan a kutyákat és macskákat is kifárasztja a sok mozgás, munka vagy játék, de a magyarázat nélküli fáradtságot, energiavesztést feltétlenül észre kell vennünk. Természetesen a növekvő életkorhoz a kedvenceknél is kevesebb és kimértebb mozgás társul, de a gyengeség, az esetleges összeesés, és az aktivitás hirtelen változása szükségessé tehet legalább egy telefont az állatorvosnak. A levertség oka lehet múló betegség, de súlyosabb dolog is, például szívprobléma.

A vizelési szokások változása. Ha az állat megváltoztatja, hogy mikor, hol és hogyan üríti ki hólyagját, az inkább valami baj jelzése, semmint azé, hogy csak a gazdival akar kitolni. Például, ha a kutya rendkívül sokat iszik, és állandóan kéri itatóedényének újratöltését, valamint nagyon sokat vizel is, lehet diabétesz vagy vese-, esetleg májbetegség jele, vagy a mellékvesék problémája. Ha a korábban szobatiszta kutya egyszerre újra a lakást tiszteli meg, vagy az alomra szoktatott cica, más helyeket látogat, aggasztó jel. Más részről a szokottnál kisebb mennyiségű vagy ritkább vizelet is jelenthet húgyúti fertőzést, hólyagkövet, ami macskák esetében súlyos következményekkel járhat. A véres vagy rózsaszín vizelet is állatorvosi konzultációt igényel.

Köhögés, tüsszögés és nehézlégzés. Egy-két tüsszentés a kutyus vagy cica részéről mulatságos lehet, de a folyamatos tüsszögés, különösen ha orrfolyással vagy a szemekből történő váladékozással együtt jár, feltétlenül indokol egy látogatást az állatorvosnál. Ugyanígy, az állandósult köhögés aggodalomra adhat okot. A kutyáknál létezik fertőző hörghurut, ami rendszerint enyhe lefolyású betegség, de veszélyes lehet a kutyakölykökre és a rövid orrú kutyákra (például a mopszra). A krónikus köhögés súlyosabb betegségekkel is összefügghet, például szív- vagy tüdőbajokkal, esetleg szívféreggel. A fulladás és nehézlégzés azonnali beavatkozást igényelhet.

Szőrhullás. Akinek szőrös kedvence van, ismeri a vedléssel járó mindennapos takarítás örömeit, és tudja, hogy ez a szőr visszanő, viszont ha a szőr foltokban hullik, vagy csupasz foltok maradnak az állaton, megint csak az állatorvos segíthet. Ilyen tünetet okozhat bőrfertőzés vagy élősködő. Egy egyedüli kopasz folt lehet valamilyen sérülés következménye is, de a szimmetrikus, a test mindkét oldalán megjelenő ilyenek endokrin rendellenességet jelezhetnek, például a pajzsmirigy nem megfelelő működését. Vigyázat! A kopasz foltok közelebbi megvizsgálásánál vegyünk fel gumikesztyűt, mert a szőrhullást egy emberre is átterjedő féreg is okozhatja!

Megmagyarázhatatlan fogyás vagy hízás. A ház kedvencek súlya a bevitt és a mozgással elhasznált kalóriák egyensúlyától függ. Ha nem változott az állat mozgásmennyisége, és a táplálkozásában sincsenek mennyiségi változások, érdemes a hízás vagy fogyás okait kivizsgáltatni, mert mindkettő utalhat betegségre.

Merevség, bénulás vagy feltápászkodási nehézség. Ezek többnyire az arthritis jelei, de ne gondoljuk, hogy az öregedéssel együtt járnak. Sokat tehetünk állapotuk javítása érdekében a gyulladásgátló gyógyszerek adásától a műtéti megoldásokig. Az arthritis tüneteinek enyhítése érdekében fontos lehetővé tenni, hogy az állatok eleget mozogjanak. mozgásszervi fájdalmat okozhat sérülés, elszakadt ín, kullancs által közvetített betegség, például Lyme-kór, vagy csípőízületi diszplázia (általában inkább nagytestű kutyáknál)

A kutyákról és a macskákról sokkal többet olvashatunk a médiában, és természetesen az is határt szabhat, hogy egy állatorvos egyáltalán mit tud kezdeni egy sokkal kisebb beteg állattal, például hörcsögökkel vagy papagájokkal. A fenti tünetek sok más állatfajnál is megjelenhetnek, legyen szó fájdalomról vagy emésztési problémákról. Vannak persze specifikusabb tünetek is, mint például a tollak hullatása vagy díszhalak esetében bizonyos gombabetegségek megjelenése.

Függetlenül attól, hogy milyen szőrös, négylábú, pikkelyes vagy tollas kis barátjával osztja meg az ember a háztartását, az alapszabály azonos: meg kell ismerni az állatot, észre kell venni a szokatlan viselkedést, szokásainak megváltozását. Ha bármiféle kétség merül fel, célszerű inkább szakemberhez fordulni, mint saját diagnózist felállítani.

http://oreganeniked.hu/news/3587/hat_ez_allati