Könnyebb kimondani, mint megvalósítani! A legtöbb ember azt hiszi el, amit el akar hinni! Ha például elzárkózik valaki az ezotériától, biztos nem ért egyet azzal, hogy a jósok képesek tenyerünkből a jövőt kiolvasni. Más hinni dolgokat és más tudni! Vajon az az igaz, ami a mi képzeletünkben él, vagy az, amiről mások is ugyanazt vallják, mint mi?

A falkavezérséget nem elég nekünk elhinni, a kutyánknak is tisztában kell vele lennie, sőt el kell fogadnia! Mire jutnánk a nevelésben, hogy habár falkavezérnek állítjuk be magunkat, kutyánk mégis össze-vissza rág mindent a lakásban? Mi lehet az oka annak, hogy mi vezetőnek gondoljuk és érezzük magunkat, ennek ellenére, mégsem ezt tükrözi a látszat?

Azaz, bár azt gondoljuk határozottan rászólunk minden egyes alkalommal kedvencünkre, hogy „lefelé az ágyról", még mindig fent lustálkodik az eb a kanapén! „Mintha a falnak beszélnék!"- ismerős a mondat? Nos, kedves gazdi, a kutya a fejedre nőtt! Gyakran azért esünk saját magunk csapdájába, mert az emberekkel jól tudunk bánni, az alkalmazottakat könnyedén irányítjuk, a házastársunktól mindent kikönyörgünk, a munkatársak elvégzik az általunk kiosztott munkát stb. és ezek után felfoghatatlan, hogy a kutyánkat miért nem vagyunk képesek megnevelni?!

Az apró részletek sokszor fontosabbak a nagy dolgoknál! A miniatűr kézjelek, összenézések, testtartás változtatás többet ér ezer szónál. Biztos volt már veled olyan, hogy az egyik barátodnak meséltél valamiről, mire ő összekulcsolta a karját, és érezted nemcsak testileg, szellemileg is elzárkózott a témától! Nem is gondolnánk, hogy a kutyák mennyire figyelnek az arc mimikára! Pont ez az oka néha a meg nem értettségüknek! Volt már olyan, hogy kutyádat az utcán meglátta egy arra sétáló idegen, aki vigyorogva, elkezdte volna simogatni őt, majd négylábú társad morogni kezdett a kedves, kutyabarát hölgyre? Te pedig nem értetted mi történik! A kutya azt hitte, szemből rátámad, egy vicsorító, fogát kimutató kétlábú idegen! A mosolyt az eb nem kedvességnek, hanem támadásnak észlelte, hisz előtűntek a fogak, a simogatást pedig, szemtől-szembeni támadásnak vélte! Egy falkavezér ebben a helyzetben nem a kutyáját szidja le, vagy épp csitítja, hanem az idegen és kutyája közé lép, hogy testével adjon kedvencének biztonságérzetet!

Egy kutya számára csupán két típus létezik, a vezér és a követő! Nincs olyan, hogy kicsit vezető valaki, kicsit követő is, szituációtól függően! Ez olyan lenne, mint, hogy egyszer felengedem az ágyra a kutyát, egyszer nem, a hangulatomtól függ! Na, jó, csak ki tudja követni a gazdi hangulatingadozásait? Nos, a kutyának minden helyzetben követnie kell kétlábú társát! Minden esetben! Ha sétálni indultok, ki lép ki először az ajtón? Ugye-ugye, erre nem is gondoltunk! El voltunk az ajtózárásával, a lámpa leoltásával stb. Mi nem gondolunk ilyen apróságra, a kutya viszont figyel, megjegyzi, és átveszi a falkavezér szerepet a sétánál, az otthonodban, az életedben!

Nem elég azt hinni, hogy jó vezetője vagyunk kutyánknak, éreznünk is kell, de nem saját cselekedeteinkben, hanem ebünk reakcióiban! Hogy vezető vagy-e a saját életedben úgy derülhet ki, ha jól körül nézel a saját házad táján!

http://www.kutyafajat.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=6897&Itemid=67