Az ember és a kutya harmonikus együttéléséhez elengedhetetlen, hogy jól megértsék egymást. Ehhez azonban nekünk, embereknek tudnunk kell, hogy a kutyák miképpen tudják kifejezni érzéseiket. Négylábú barátaink kommunikációja ugyanis nagyrészt összetett testbeszéden alapul, melynek része a farok, a fülek, szemek, a száj és az orr mozgása is.

Ha meg szeretnénk őket érteni, érdemes Stanley Coren kanadai pszichológus könyveit tanulmányozni. Coren Hogy beszéljünk kutyául (How to Speak Dog) és A kutya megértése kezdőknek (Understanding Your Dog for Dummies) című műveiben alaposan körüljárja a témát, melyet évtizedek a kutat.
Coren szerint a legelterjedtebb tévhit az, hogy a farokcsóválás barátságos kutyát jelent. Ennek ugyanis a farok magasságától és a csóválás intenzitásától függően több jelentés is lehet. A magasan tartott, lassan csóvált farokkal például azt mondja a kutya, hogy „Ne közeledj!”, ezért ezt nem tanácsos félreértelmezni.
A farok és a fülek csonkolása éppen ezért kommunikációs problémát is okoz a kutyának, ezért válnak az ilyen kutyák gyakran nehezen kezelhetővé. A kezdő gazdik gyakran a kezelhetetlenségre hivatkozva adják le kutyáikat a menhelyre, pedig ez megoldható probléma lenne, ha megértenék a kutyust. Nézzünk pár további példát Coren könyvéből:
A farokcsóválás kicsit leengedve, széles söpréssel elégedett, engedelmes, boldog kutyát jelent. Ugyanez mélyen és mereven ijedtséget és félelmet jelez.
Fülpozíciók: leengedve, lazán tartva nyugodtságot, felfelé hegyezve dominanciát, vagy enyhe agressziót, hátralapítva félelmet jeleznek.
Nézzük az ugatásfajtákat! Gyors vakkantások közepes hangfekvésben: „Falka, figyelem! Valaki jön!” Egy darab határozott vakkantás: „Gyere ide!” Emelkedő hangfekvésű vakkantás: „Ez ám a jó móka!” A vonyítás általában a magány kifejezése (a farkasok is így hívják a falka tagjait), de kiválthatják egyes magas frekvenciájú hangok is (pl. sziréna).
Szemkontaktus kerülése: „Te vagy a főnök, nem akarok balhét.” Ezzel szemben a szembe nézés gyakran fenyegetés, a dominancia jele lehet. Előredőlés nyújtott mellső lábakkal: „Játsszunk!”
Ha a kutya a fűben, vagy a hóban hempereg, azzal elégedettségét juttatja kifejezésre. Ha azonban játék vagy harc közben fekszik a hátára, a hasát szabadon hagyva, akkor megadja magát. Másik kutyával szemben a konfliktus kerülésének szándékát jelzi, ha annak közeledtére a kutya hasra fekszik, vagy leszegett fejjel, menet közben szimatoló mozgást végez.

http://kutyaspolo.hu/szobakutya/cikk/besz%C3%A9lj%C3%BCnk-kuty%C3%A1k-nyelv%C3%A9n