Története_{^{(Forrás: Wikipédia)}}
A kutya a farkas háziasításával jött létre, amint azt mitokondriális DNS adatok is bizonyítják. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000-100 000 évvel ezelőttre teszik. A kutya másik lehetséges ősének korábban az aranysakált tartották. Mindenesetre mindhárom kutyaféle képes szaporodni egymással.

A háziasított kutyát mindezektől a házikutya elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben "kutya" alatt a házikutya értendő.

Testfelépítés

Csontváz

A legtöbb kutyafélének nagyon hasonló a csontváza, bár a tenyésztés során jellegzetes eltérések alakultak ki közöttük. Ez főkképp a koponyaformán és a lábhosszán látszik.

Farkaskarom
A farkaskarom a lábak belső felén található csökevényes ujj. Vannak fajták, amelyeknél ki sem alakul vagy még a kutya kölyökkorában egy kisebb műtét segítségével eltávolítják. Az északi fajtáknál segítí a mozgást a nehéz terepen.

Testbeszéd
Az egyik ok, amiért a kutya olyan jó társa az embernek az, hogy hihetetlen képességgel tud velünk kommunikálni. A kutyák, akik emberekkel élnek, úgy tekintik őket, mintha a családjukhoz tartoznának, és nagyon hamar megtanulják felismerni a hangulatváltozásainkat és a szándékainkat. A kutyák közti kommunikációs eszközök ismerete lehetővé teszi a figyelmes gazdi számára, hogy pontosan értse, mit próbál közölni vele a kutyája.

Kutyául...

• Farokcsóválás: Izgatott.
• Égbe tartott farok: Magabiztos.
• Felálló fül: Figyelés.
• Gyorsan csóváló farok (ide-oda): Barátságos szándékkal közeledik a kutya.
• Tágra nyílt szem: Fél.
• Fül lesunyva, fej lehajtva: Alárendeli
•  Lesimuló fülek, a szőr felborzolódik az oldalát mutatja, a farok egyenesen hátrafelé mered, a lábak merevek, vicsorgás: Támadókészség.

Szaglás
Kiváló a kutyák szaglása, vannak kivételes képességű fajták, mint például az angol véreb, amely nyomkövetésre is kiképezhető. A kutyák szagérzékelésében a szájpadlásban található Jacobson-féle szerv is szerepet játszik. 

A levegőben és a talajon lévő szagok sokat elárulnak kutyájának arról, hogy mi is történik a környezetében. Olyan, mintha kutyája újságot olvasna. A kutyák kétféle képpen kommunikálnak egymással szagok útján. Először is ott hagyják a szagukat a környezetükben nyál-, vizelet- vagy mirigykiválasztódás útján. A testszaguk is fontos információkat árul el a többi állat számára.

Hallás
A kutyáknak nagyon jó a hallásuk, felfogják az emberi fül számára nem érzékelhető ultrahangok egy részét. Ez előnyös a vas felkutatásában is.

Újabban arra is képeznek ki kutyákat, hogy halláskárosult gazdéjuknak jelezzenek bizonyos hangokat, például a csengőszót. 

 Látás 
A kutyáknak a  kissé oldalt ülő szemeinek köszönhetően a látóterük lényegesen nagyobb, mint az emberé, vagyis sokkal többet látnak a környezetülból. Sötétben is jó a látásuk. Színlátásuk kevésbé jó, korlátozott.

Az érzékek
Minden kutyának kiváló a szaglóérzéke. Ez legalább annyira fontos a kutyáknál mások észleléséhez, mint az embereknél a látás. A kutyák jól látnak messzire is, amely hasznos a vadászat során, de nem tudják fókuszálni a látásukat a szemüktől 25 centiméternél közelebbi tárgyakra.

Agresszió
Az ellenséges viszonyban álló kanok számos gesztussal hozzák a másik tudomására szándékaikat.
A támadásra készülő kutya meredten áll, magasan, hegyesen tartja a farkát, hátán felborzolódik a szőr, és nyújtott nyakkal, nyitott szájjal vicsorog.

A vedlés
A kutya évente kétszer váltja a szőrzetét. A szőr meghatározott nagyságot elérve és megérve megöregszik és kihull. Az egész szőrzetnek ezt a váltását vedlésnek nevezzük. A vedlés a kutya környezethez való alkalmazkodásának bonyolult biológiai folya­mata. Télen a szőrtakaró sűrűbb, hosszabb, lágyabb, és kevésbé vezeti a hőt, mint nyáron.

Szerelmi élet
A házikutyák kanjai egész évben fedezőképesek, de csak egy tüzelő szuka illatától vállnak aktívvá. A szuka évente kétszer tüzel. Mind a szuka, mind a kan roppant találékonnyá válik ha "szexpartnert" keresnek, ilyenkor bizony a jólneveltségüket is sutba vágják.

Párzási idő
A szuka házikutyák évente kétszer tüzelnek, a vadon élő rokonai azonban csak egyszer. A kutyafélék vemhességi ideje 2 hónap. A szuka általában segítség nélkül ellik, és gondozza kicsinyeit. A kölyökkutyák elválasztására 6 hetes korukban kerül sor, ekkor térnek át a szilárd táplálékra.

Születés
A szuka kutyák általában 2-8 kölyköt hoz egy-egy alkalommal a világra. A vemhesség ideje 60-63 nap között van. Igen ritka, de megesik, hogy a szuka már 61 nap után megellik, vagy mondjuk 74 napig hordozza a kölyköket. A vemhesség kb. 35. napján az anyaállat tejmirigyei és csecsbimbói megduzzadnak és rózsaszín árnyalatot kapnak. Körülbelül 4 hetes korukig a kölykök meglehetősen gyámoltalanok, de aztán növekvő aktivitással élik át a következő 4 hónapot, amely időszak végére nagyjából kialakulnak a későbbi magatartás alapjai. Ha a kölyök 4-8 hetes, elhozhatjuk a tenyészetből és bevezethetjük új otthonába.

Játék
A kölyökkutya számára az evésen és az alváson kívül a legfontosabb dolog a világon a játék. Játszva ismerkednek a külvilággal, a fajtársakkal és az emberrel. A felnőtt kutyák is szívesen, odaadással játszanak, ha kiskoruktól fogva alkalmuk volt rá. Bizony: a házikutyának egyenesen szüksége van a játékra, hogy maradéktalanul jól érezze magát.

Pihenés
Valamennyi háziállat közül a kutya az, amely leginkább össze tudja hangolni időbeosztását az emberével. Összességében azonban a kutyának több alvásra van szüksége, mint az embernek, ezért napközben is el-elbóbiskol. Minden kutyának szüksége van egy meleg, nyugodt, állandó nyugvó-, ill. hálóhelyre. És ha oda visszavonul, akkor békén kell hagyni.

Tisztálkodás
A kutyák szeretik a kényelmet, és manccsal, nyelvvel, foggal, körömmel védekeznek mindennemű testi kellemetlenséggel szemben. A szőr megrázása és a hempergés is a jó közérzetet szolgálja. Házikutyáinknak azonban emellett az ember segítségére is szüksége van. A vizelet- és a székletürítés természetesen salakanyagok eltávolításának eszköze, de emellett fontos, fajon belüli információs csatorna is.

Kutyafajták csoportosítása

A kutyákat sokféleképpen csoportosítják, de ez szinte mindig segítséget szolgál a rendszerezés alapjául.

Vadászkutyák: Az emberrel együtt működő szorgalmas, tanulékony kutyák. Ide tartoznak: retriverek, spánielek, szetterek és a vizsla. Segítik a vadászok munkáját, követik, ill. kiszimatolják a vadat, végül elhozzák a zsákmányt.

Munkakutyák: A világ minden tájában különböző feladatokra képezik ki a kutyákat: szánhúzásra, épületek őrzésére, hegyi (Bernáthegyi) és vizi mentésre (Újfoundlandi). A munkakutyák többnyire nagytestűek és tanulékonyak.

Pásztorkutyák:A kutyafajták egyik legrégebb csoportja, már évszázadokkal ezelőtt alkalmazták őket csordák, nyájak őrzésére. A jó pásztorkutyák szemmel tartják az állatokat (marhák, birkák, stb...) és visszaterelik az elkóborolt jószágokat, anélkül, hogy bármi bajuk esne.

Társasági kutyák: Szintén az egyik legrégebb csoport, még a királyi udvaroknál kezdődött, évszázadokról, évszázadokra egyre népszerűbbé vált. Az ide tartozó kutyát általában kis termetűek és szelídek.

Kopók, agarak: Feltehetőleg a legősibb kutyafajták. A többnyire rövid szőrű kopókat kitűnő szimatukért tenyésztik. Ebbe a csoportba tartozik pl.: angol agarak.

Terrierek:Nagy-Britanniából származó munkakutyák. A fajta nagy részét az előző évszázadban tenyésztették ki. Kis termetű, élénk állatok, kíváncsi természetűek. Szeretik felfedezni környezetüket.

Miért ugatnak a kutyák?

A kutyaugatás mindennapjaink része. Szinte már annyira természetes, hogy el sem gondolkodunk azon, mennyi mindent árulhat el nekünk a kutya hangulatáról, a környezet történéseiről. A kutyatulajdonosok persze pontosan meg tudják mondani kedvenceik ugatásáról, hogy azok éppen ismerőst vagy ismeretlent látnak-e, vagy éppen másik kutyát, macskát, esetleg a postást.

Mennyire jó a kutya hallása?

Az emberi hallással összehasonlítva azt lehet mondani, hogy a mély tónusú hangokat nagyjából hasonló módon érzékelik, mint az ember. A magasabb frekvenciájú hangokat azonban sokkal jobban hallják - kiváló a hallásuk. A felső határ úgy 40 ezer Hz körül van náluk, de egyesek szerint a 100 ezer Hz-et is eléri. Ez azt jelenti, hogy sok-sok olyan hangot hallanak, amit az ember már nem. Gyakran tulajdonítanak kutyáknak olyan tulajdonságot, hogy "előre megéreznek" valamit. Pedig leginkább arról van szó, hogy ők már akkor hallják a történések hangjait, amikor azoknak kézzel fogható jelei még nincsenek, azaz amikor az ember még mit sem gyanít arról, hogy történni fog valami. "Megérzi", hogy jön haza a gazdi: holott ő már messziről meghallja, és felismeri a gazdája lépteinek (kocsijának) hangját.

Mitől, illetve mi célból nedves a kutyák orra folyamatosan?(Forrás: x )

Először is le kell szögeznünk, hogy a kutyák orra nem mindig nedves.

Egy boldog, kiegyensúlyozott kutya ideje nagy részében nyalogatja az orrát (meg a gazdiját, a környezetében lévő tárgyakat, és egyéb testrészeit), így orra akaratlanul is nedves lesz. Ha a kutya nem érzi jól magát, elképzelhető, hogy nem nyalogatja az orrát, és az száraz marad. Ezt azonban ne vegyük egyértelmű jelnek, azaz, ha a kutya orra száraz, nem biztos, hogy beteg is. Akadnak olyan kutyafajták is, amelyek annyira magasan hordják az orrukat, hogy nyelvükkel el sem érik.

Az orr nyirkossága segíti a kutyát a lehűlésben, hűti a belélegzett levegőt. Kis kitérő: a kutyáknak kevés, a hőháztartásukat szabályozó, ún. eccrin verejtékmirigyük van. Ezek a verejtékmirigyek a tappancsukon helyezkednek, és ezzel magyarázható, hogy meleg nyári napokon a kutyák nedves lábnyomokat hagynak maguk után. A lehűlést segíti az erőteljes lihegés, valamint a hőcsapdaként szolgáló bunda is.

De visszatérve a nyirkos orrhoz. Az orr nedvességét elsősorban a szagérzékelő sejtek által termelt váladék biztosítja. A sejteket minden új illat stimulálja. Az illatmolekulák a nedves váladékban lebontódva kerülnek kapcsolatba az érzékelő sejtekkel. A kutyák szaglása körülbelül egymilliószor jobb, mint az emberé, ez részben azzal is magyarázható, hogy míg az ember orrában körülbelül 3-4 négyzetcentiméter szaglóhám, egy átlagos kutyáéban 130 négyzetcentiméter található.

A népszerű legenda szerint egyébként a kutyák orrának nedvessége egészen Noé idejére nyúlik vissza. Noé, mint minden állatból, kutyából is kettőt választott bárkájára. A kutyák folyamatosan járőröztek a hajón, felügyelték a többi állatot, vagy egyszerűen csak fel alá rohangáltak és szaglásztak, mint ahogy a kutyák azt általában teszik. Egy nap az őrjárat során érme nagyságú lyukra lettek figyelmesek a bárkán, amelyen ömlött be a víz. Az egyik kutya segítségért rohant, a másik pedig orrát nyomta a lyukba, megakadályozva ezzel további víz beömlését. A legenda szerint e hősies cselekedet emlékére van a kutyáknak hideg, nedves orra.

http://catdog.mindenkilapja.hu/html/18185721/render/kutya