Egy kutya barátsága a legnemesebb kincs a világon! Nem hiába mondják, hogy az ember legjobb barátja. Míg a kétlábúak önzőek, és gyakran saját önös érdekeiket tartják csak szem előtt, addig a négylábúak azért élnek, hogy másért élhessenek. Soha nem nézik a maguk hasznát, nincsenek érdekeik. Számára csak egy a fontos, hogy legyen gazdája.

Sajnos még akkor is, ha a tulajdonosa veri, kínozza, kidobja az út mellé. Hallottam már olyan történetet, hogy kitették a megunt ebet a következő falu végében, ő pedig ahelyett, hogy egyedül bolyongott volna új, talán jobb gazdi után nézve, visszafordult, és haza sietett. Ilyen Lassie példája is, bár a filmben pont azért tett meg számtalan kilométert, mert kisfiú gazdája nélkül az életét se tudta elképzelni, nos elárulom, egy kitett kutya mindig meg fogja keresni régi otthonát, csak valamikor haza talál, és valamikor nem, elüti egy autó, elveszti a szagot, útközben eltérítik. Az én kutyám egyszer megijedt egy kantól, épp az anyós sétáltatta, körülbelül másfél óra kellett, hogy haza találjon hozzám, azaz, hogy a város egyik oldaláról átérjen a másikra. Több forgalmas kereszteződésen kellett átkelnie, ismeretlen utcákat kellett végig járnia, de haza talált! A mai napig csodálom érte, és, hálás vagyok, hogy nem hagyott el, hogy minden ösztönét és tudását arra használta, hogy haza találjon. Lementem a lépcsőházba, amint értesítettek az elvesztéséről, és ő ott ült a ház előtt, ki tudja mióta arra várva, hogy valaki, kinyissa neki az ajtót, és megölelje a gazdája.

Egy kutya bármit megtenne a gazdájáért, érdekes, hogy ez viszont visszafelé nem mindig működik. Olvastam egy magazinban, hogy a gazdi egy ág után nyúlva amire feltekeredett a pecabot damilja, beleesett a folyóba, a sodrás akkora volt, hogy nem tudott kiúszni. A kutyája gondolkodás nélkül utána ugrott. Nyilván nem elmélkedett azon, hogy hogyan tudna segíteni, vagy, hogy vele, mi lesz majd, az nem érdekli a kutyát, csak az, hogy a gazdája után kell vetnie magát. A történet egyébként nem zárult szomorú véggel, sikerült egy szakasznál a partra vetődniük. A történet lényege, hogy kutyánk bármire képes lenne értünk, de vajon mi is ugyanazt megtennénk érte? Egy fagyos folyóba is beleugranánk, ha társunk sodródik, vagy előbb gondolkodnánk, majd mikor rájövünk, hogy reménytelen a helyzet, és belehalhatnánk, sírunk egy nagyot, és nem ugrunk?! Én ugranék, és ha jó gazdi vagy, és az vagy, hisz most is tanulási szándékkal olvasod a honlapom, szóval valószínűleg Te is ugranál!

Egy kutya jobb társunk lehet, mint bármelyik ember. Nincsen nagy igényük, elfogadják, amit tőlünk kapnak. Egy kutya élete akkora, amekkorát adsz neki! A hűséges társ feltétel nélkül szeret, és nem vár viszonzást, bár boldog egy simogatástól, egy apró dicsérettől. Kutyánk megtaníthat minket élni, elárulhatja a boldogság titkát. Nem kell lélekbúvárnak lenni, és 24 órában megfigyelni kedvencünket, hogy a titok egyértelművé váljon. A boldogsághoz elég annyi, hogy ellessük és átvegyük kutyánk felfogását. Mindig boldogok és lelkesek legyünk, szeressük az életet és örüljünk az apróságoknak is. Élvezzük a jelent!

Egy kutyának nincsenek előítéletei, akit ismer arról nem alkot véleményt. Aki kedves vele, azzal ő is az lesz, aki kiabál vele, attól távol marad! Az ebek nem vágynak nagy dolgokra, nincs számukra pénz, az értéket nem forintban mérik, hanem szeretetben, törődésben. Nem érdekli, hogy BMW-vel jelennek meg a kutyafuttatónál, vagy egy 20 éves Ladával. Nem akarnak ők nyaralni a tengerparton, ha van egy tágas udvar, ahol a gazdi játszik vele. A kutyámat már több hosszú hétvégére is magammal vittem. Oh egy jó tanács hosszabb autó út előtt, ne etessük meg, ugyanis ilyenkor érvényesülhet a „jobb kint, mint bent” elve. Két óránként álljunk meg, hogy levegőzzön, sétáljon a kutya, és mindig adjunk neki friss, hideg vizet. Szóval elutaztunk a hegyekbe az egyik barátommal. Végre nem kellett csörgő órára kelnem, és élveztem, hogy lustálkodhatok, a barátom ugyanis korán kelő típus, és már este jelezte, hogy majd reggel elmegy Palacsintával körbe nézni, játszani. Arra keltem, hogy a kutyám belöki a szúnyoghálót, és lefekszik az ágyam mellé, fut utána a barátom, majd elmeséli, amint levette a pórázt, megfordult, és sprintelt vissza hozzám a kutya társam, rögtön, csak arra várt, hogy ezt megtehesse, és vissza siethessen a gazdájához. Azaz mindegy, hogy hol vagyunk, mennyit fizetünk a szállásért, mennyire kényelmes a fekvőhely, milyen a környezet, a levegő, ahol épp vagyunk, lehet a legdrágább, legelegánsabb hotel, és a legluxusabb nyaraló övezet, a kutyát az érdekli kivel van ott! Ha egyszer elnyered a kutya bizalmát, és barátságát nagyon vigyázz rá, mert ennél nagyobb kincs, nincs!

http://kutyafuttaban.hu/2011/09/25/a-leghusegesebb-barat/