Felzárkóztak a magán fogorvosokhoz és nőgyógyászokhoz az állatorvosok is. Ha a gazdik megfizetik, a házi kedvencek színvonalasabb ellátást kaphatnak, mint az állami, önkormányzati tulajdonú kórházak betegei. Macskát is vihetnek agyműtétre, és kutya is kaphat kemoterápiás kezelést.

 Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor, diktál a beteg, írja a doktor – generációknak okozott vidám perceket 1974-es bemutatása óta a „Kérem a következőt!” című rajzfilmsorozat. Romhányi József író, a Doktor Bubó „eseteit” feldolgozó történeteket humorosnak szánta. Gyerek és felnőtt együtt derülhetett, amikor a háziorvos bagoly kezelni próbálta a kisebbrendűségi komplexusban szenvedő elefántot, vagy a megalomán bolhát. Negyven év alatt azonban nagyot fordult a világ. Ha napjaink állatorvosai az előbbi két bajjal nem is találkoznak, a receptet pedig még mindig nem a beteg diktálja, pszichológusa akár harcsának is lehetne, és a specialisták a mókus reumáját is tudnák kezelni. De a lehetőségek ezzel még nem merültek ki.

Nevetni továbbra is lehet, az állategészségügyben azonban immár kevés kivételtől eltekintve szinte minden elérhető, amit a humán orvoslás kitalált. Aki legalábbis szakmai hírnevére valamit is adó állatorvoshoz viszi lebetegedő, vagy sérült házi kedvencét, a magánklinikákat idéző szolgáltatásokkal is találkozhat.

Az élmény a „várólistával” kezdődik. Míg a társadalombiztosítási járulékot évtizedeken át rendesen fizető nagymama akár egy évet is várhat térdműtétjére, egy vérvételre, vagy a hasi ultrahangra pedig beutalóval is csak néhány hét után juthat be, a kutyákat és macskákat egy-két órán belül elláthatják. De ha a gazdi tényleg akarja, a különféle műtétekre is egy napon belül sort lehet keríteni.

Meglepetést okozhat a komolyabb állatorvosi rendelők felszereltsége. Miközben mondjuk a Szent János Kórház urológiáján azzal viccelődnek a bennfentesek, hogy röntgen készülékük „már Darvas Iván egyik korai filmjében is szerepelt”, az állatgyógyászattal foglalkozó rendelőkben akár a legmodernebb képalkotó diagnosztikai berendezésekkel is lehet találkozni.

A körzeti orvosok többsége legfeljebb beutalót tud adni egy-egy ultrahangos vizsgálatra. Az állatorvosok rendelőiben viszont az ultrahangos készülékek már nem számítanak „nagy dolognak”. Az a doktor, aki ki akar tűnni konkurensei közül, inkább háromdimenziós ultrahangot vásárol. Ami a laikusnak nagyjából annyival tűnik fejlettebbnek a hagyományos ultrahangnál, mint amennyivel napjaink számítógépei felülmúlják a nyolcvanas évek Commodore 64-esét. A csúcs azonban nem ez.

Ha kutya, netán lótulajdonos, nem éri be az ultrahangos diagnosztikával, elviheti kedvencét „computer tomográfos” (CT) vizsgálatra is. A 30-40 ezer forintért hazánkban több helyen is elérhető számítógépes rétegvizsgálat előnye, hogy a hagyományos röntgennél, vagy ultrahangnál nagyobb segítséget nyújt a különféle megbetegedések okainak feltárásában. Ráadásul, ha állatról van szó, a CT-vizsgálatra egy-két nap alatt be lehet jutni.

Az elérhető legjobb gyógyászati képalkotó eszköz az MRI (Magnetic Resonance Imaging). A CT-nél a lágy szövetekről is jobb minőségű képet adó mágneses rezonancia képalkotó berendezés beszerzése azonban egyelőre drága mulatság. A hírek szerint Ausztriában már magán állatklinikákon is van ilyen, hazánkban viszont ezt az eszközt állatorvos még nem vásárolta meg. Ennek ellenére, aki mégis MRI-vel vizsgáltatná kutyáját, vagy macskáját, megteheti. Például a Kaposvári Egyetemen. Néhány tízezer forintért itt a humán gyógyászatban használt berendezéssel állatokat is vizsgálnak. Igaz, a hírek szerint az eredményeket nemcsak a vizsgált állat gyógyítására, hanem kutatási célokra is felhasználják.

Ezek után nem meglepő, hogy az állatorvosi műtőkben nem mindennapi műtétekre is sor kerül. A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán például esett már át agyműtéten macska. De a jól felszerelt állatorvosi klinikákon gyakran kerülnek kés alá rákos megbetegedéssel küzdő állatok is. A daganatok eltávolítása után pedig a páciens, az emberekhez hasonlóan, kemoterápiás kezelést kaphat. Ennek a beavatkozásnak a költsége rossz esetben a 200-300 százezer forintot is elérheti. Gyakoriak az ortopédiai műtétek is. Egyes ízületi betegségekre hajlamos kutyafajtáknál az időben elvégzett csípőprotézis műtét akár évekkel is meghosszabbíthatja a gazdi kedvencének életét.

A specializálódás már az állatorvosi hivatást is elérte. Vannak, akik kifejezetten belgyógyászati betegségekre, mások fogászatra, esetleg sebészeti feladatokra szakosodtak. De a kutyának és a macskának akár külön szemspecialistája is lehet. Mások, a szaksajtóban publikáltak szerint, lézerterápiát használnak az állatok szájüregi daganatainak kezelésére.

Kedvenceink állatorvosi ellátására ma már biztosítást is köthetünk
Népszabadság - Móricz Simon A komoly rendelőkben az embereken végzett beavatkozásokhoz hasonlóan, az altatást is kifejezetten erre a feladatra szakosodott orvosok végzik. A műtőbe kerülő állat tulajdonosának rendes helyen így az altatás miatt sem kell komolyan aggódnia: a házi kedvenceket altatógéppel altatják, életjeleiket a műtét ideje alatt folyamatosan monitorozzák. A betegek infúziót és oxigént kapnak.

A tamáskodók mondhatják: a színvonalas állatgyógyászat a „gazdag gazdik” állatainak kiváltsága. Az állatorvosok sem tagadják, hogy hazánkban a házi kedvencek életkilátásai rosszabbak, mint nyugat-európai társaiké. Tapasztalataik szerint a magyar állattartók közül sokan elhanyagolják állataikat. A beteg kutyák, esetleg macskák csak akkor kerülnek orvoshoz, amikor már késő. De nem ritka, hogy a házőrzők még a kötelező védőoltásokat sem kapják meg.

A drága műtétek költségeinek előteremtésére lehet megoldás a kisállat-biztosítás. Az Európai Unió számos országában népszerű szolgáltatással hazánkban az Aegon foglalkozik. A társaságnál a kisállat-biztosítással rendelkezők seregnyi orvosi beavatkozás költségeinek megtérítését kérték már. Volt állattartó, aki kutyaharapás miatt vitte orvoshoz kedvencét, de a biztosító listáin szerepel fülgyulladás, tályog, hányás és hasmenés, allergia, fülbetegség, és kullancs csípés kezelése is. Ha pedig ez nem lenne elég, kapott számlát a biztosító szemműtét, bűzmirigy tisztítás, fogászati kezelés, közlekedési baleset, vagy álvemhesség miatti beavatkozás nyomán is.

Az állatorvoslás fejlődése ellenére egyelőre nem érdemes a biztosítónál szervátültetések költségeinek megtéríttetésével próbálkozni. Ezek azok a kivételes műtétek, amelyekre a humán gyógyászatban van lehetőség, az állatoknál viszont nem megoldhatók.

Még akkor sem, ha például a veseátültetés módszertanát lényegében kidolgozták. Nincs ugyanis megoldás, ami garantálná a megfelelő donor szervek megszerzését. Az egyetlen lehetőség egészséges állatok szerveinek eltávolítása lenne. Ez viszont etikai megfontolásokba ütközik: az állat nem tud beleegyezni az egészségét, esetleg életét veszélyeztető beavatkozásba. De az ilyen beavatkozások ellen szólnak a rendkívül magas költségek és szövődmények kialakulásának fokozott veszélye is.

Vannak állatorvosok, akik a hagyományos gyógyszeres kezelések mellett megpróbálkoztak a háziállatok homeopátiás gyógyításával is. Ők is tudják, hogy a szkeptikusok a nem igazolt hatású szerek használatát humbugnak tartják. Olyasminek, ami az emberi betegségek leküzdésében csak annyira hatásos, mint a placebo: aki hisz bennük esetleg érezheti állapota javulását.

A homeopátiás szerekkel dolgozó állatorvosok viszont azt mondják: a macskáknak, kutyáknak sejtelmük sincs arról, hogy cukorkát, gyógyszert, vagy homeopátiás készítményt nyelettek le velük. Így, ha az utóbbiaktól meggyógyulnak, a változást nem lehet valamilyen különleges tudati reakcióval magyarázni.

Az alternatív állatgyógyászat hívei szerint a homeopátiás készítmények önálló, vagy gyógyszerekkel kombinált használata számos esetben kedvező eredményt hozott. Szerintük jók a darázs-, és méhcsípések, a különféle sérüléseket követő betegségek kezelésére, a hasmenéses és a hányásos tünetek megszüntetésére.

A különféle speciális készítményeket kipróbálóknak maguknak kell eldönteniük, hogy ezek a gyógymódok nekik, vagy állataiknak valóban használnak-e. Mindenesetre a hivatalos orvostudomány elutasítja a homeopátiát. Méghozzá azért, mert a kutatóknak a felajánlott pénzjutalmak ellenére még nem sikerült igazolnia az alternatív gyógyászat hatásosságát. A kutatások eddig legfeljebb a placebo-hatást mutatták ki.

Az állatorvos-tudomány mindenesetre a következő évtizedekben valószínűleg sokat változik. Idővel a magyar állatorvosoknál is megjelenhetnek a ma még csak a tudományos műsoropkból ismerhető mutogatott új eljárások, gyógyszerek, állatoknak készülő protézisek. Még az is lehet, hogy a reklámokból ismert „kutyaprotkó” vicc valósággá válik. Biztosak csak abban lehetünk: akkor is beszél majd az utókor Doktor Bubóról.

http://nol.hu/gazdasag/agymutet_az_allatorvosnal