A kötőhártya-gyulladás
A kötőhártya-gyulladás a kutyák leggyakoribb szembetegsége. Ha a gyulladás során termelődött váladék savós, könnyszerű vagy nyálkás, akkor kötőhártya-hurutról, egyéb esetekben kötőhártya-gyulladásról beszélünk. Leggyakoribb formái a következők:

Heveny kötőhártya-hurut:
Okai között szerepelhetnek szembe került idegen testek, a szemhéj hibás befordulása, a szemhéj hibás kifordulása, a szemhéj pillaszőreinek szabálytalan állása, mint mechanikai okok, kémiai anyagok (pl. enyhébb savak, illetve lúgok), vitaminhiány (pl. A-vitamin hiány), vírusos fertőző betegségek (pl. szopornyica), illetve erős napfénysugárzás. A kötőhártya kipirult, duzzadt, fájdalmas. A kutya belső szemzugának tájékán nyálkás-hurutos váladék jelenik meg, ez csorgót alkothat. A szemrés a normálisnál szűkebb. A szembe került idegen testeket haladéktalanul el kell távolítani. Egyéb esetekben a kiváltó kórokok kiküszöbölése és szemcseppek felhasználása szükséges.

Idült kötőhártya-hurut:
Ugyanazok a kórokok idézik elő, mint a heveny kötőhártyahurutot, hatásuk azonban intenzívebb és tartósabb. A kötőhártya mérsékelten kipirult, a duzzanat enyhébb fokú és tömött. A belső szemzug tájékán kevés a sűrű váladék. A bántalom kezelése hosszadalmas, nagy türelmet és gondosságot igényel. A szemcseppeket, illetve szemkenőcsöket gyakran változtatni is kell.

Tüszős kötőhártya-gyulladás:
Általában az idült kötőhártyahuruthoz csatlakozik. Sokszor tartós mechanikai hatások, por vagy füst idézik elő. A kötőhártya alatti nyiroktüszők megduzzadnak. A kötőhártya kipirult, megvastagodott. Fokozott a könnyezés, a kutya vakarja, dörzsöli a szemét. Gyógykezelés hasonló az idült kötőhártyahurutnál leírthoz. Súlyosabb esetben előzetes érzéstelenítés után a nyiroktüszőket kaparókanállal eltávolítjuk.

Gennyes kötőhártya-gyulladás:
Gennyesztő baktériumok okozzák. Kialakulhat allergiás alapon is. Ha csak az egyik szemen alakul ki, idegen testek, előidézte sérülés, és fertőzés következtében alakul ki. A kötőhártya élénkvörös, duzzadt, a szemrésből bőséges gennyes váladék ürül. A bántalmat súlyos fénykerülés és fájdalmasság kíséri. Súlyosabb esetben általános tünetek is megfigyelhetőek (láz, bágyadtság, gyengeség, étvágytalanság). Idegen testek, okozta gennyes kötőhártya-gyulladás esetén az idegentestet haladéktalanul, eltávolítjuk. Antibiotikumos kezelést helyileg mindig alkalmazunk, ha azonban általános tünetek léptek fel, akkor tabletta vagy injekció alkalmazása is szükséges.

Álhártyás kötőhártya-gyulladás:
Okai között szerepelhetnek maró hatású vegyszerek (leggyakrabban oltott mész), forró füst vagy folyadék. Létrejöhet gennyesztő baktériumos fertőzés után, illetve súlyos A-vitamin hiány következtében. A kötőhártya felületén vékonyabb, könnyen leválasztható álhártyák találhatóak. Ezek az álhártyák hosszan elhúzódó esetben az alappal szorosan összefüggenek és nehezen eltávolíthatóak. A vegyszereket azok természetével, ellentétes savval, illetve lúggal közömbösítjük. Minden egyéb esetben az alapbetegséget gyógykezeljük.

ENTROPIUM

A felsö és alsó szemhéj lateralis (külsö) szélének a befordulásáról van szó. A befordult szemhéj és a szempillák a szaruhártyát folyamatosan irritálják. Könnyfolyás, gyakori pislogás alakul ki. Súlyosabb és elhanyagolt esetekben a szaruhártya károsodhat. Ilyenkor sürgetö a mütéti megoldás. Néha elegendö a szemhéj felöltése (esetleg többször is), de gyakran megfelelö börterület kimetszése szükséges. Nem szabad egyenlöségjelet tenni a kissé laza, lógó szemhéj és az entropium közé. Az öröklödése nem teljesen tisztázott. Többgénes, részben recessziv, részben domináns, esetleg változó erösséggel kifejezésre jutó. Az esetek 68-80%-ban 8 hetes kortól látható az állandó könnyezés ill. gyulladás. Ha több hónaposan alakul ki, akkor az öröklödés már nehezen bizonyitható, hiszen az entropium gyulladások után is kialakulhat. A rendellenességet mutató kutyákat tenyésztésböl vonjuk ki.

CEA (Collie Eye Anomalie)

Ez a betegség autoszomális géneken recesszív módon öröklődik. A betegség lényege, hogy a retina és az alatta lévő érhártya nem fejlődik rendesen, a fényvisszaverő szemfenéken (az ún. tapetum lucidum részen) helyenként, valamint a retina azon részén ahol szintén fejlődési rendellenesség miatt kevés a pigment, átlátszanak az ideghártya alatt lévő érhártya rendellenes erei, valamint az érhártya alatt lévő fehér ínhártya. A szemfenéki képre jellemző az artériák és vénák kacskaringós lefutása, valamint, hogy a retina "ráncokat vet". Jellemző még, hogy az ideghártya bizonyos rétegei hiányoznak, ami hozzájárul a retina későbbi leválásához, valamint vérzések jelenhetnek meg a retinában és az üvegtestben. Az elváltozás kiterjedése nagyon különböző lehet még az alomtársak között is. A betegség gyógyítására nincs mód, az egyetlen lehetséges módszer a megelőzés, a szelektív tenyésztéssel és a tenyészállatok rendszeres szűrésével.

RD (Retina Dysplasia)

A retina diszplázia az ideghártya rendellenes fejlődését jelenti. A betegség genetikai mutáció következménye, de kifejlődhet toxikus, fizikai, kémiai, táplálkozási tényezők és fertőzések hatására is, ha az az embrionális élet folyamán történik. Az ideghártya rendellenes fejlődése azt jelenti, hogy a retinában lévő idegsejtek és gliasejtek nem differenciálódnak és osztódnak rendesen. A szemfenéki képen jellegzetes szürke sávok, ráncok látszanak. Ezek lehetnek körülírtak, de lehetnek az egész szemfenékre kiterjedőek. Súlyos esetben a retina le is válhat. Egyes esetekben ez a betegség más betegségekkel együtt pl. csontbetegségekkel együtt is öröklődhet (elsősorban labrador retrieverekben figyelték meg). A betegség ophtalmoscopos vizsgálattal diagnosztizálható. A jellegzetes szürke, féregszerű csíkok láthatók a retina fényvisszaverő és nem visszaverő részén is. Fontos az 1 évesnél idősebb állat vizsgálata, mert ilyen szürke sávozottság a retina fejlődésének korai stádiumában, egészséges kutyán is megfigyelhető, amelyek aztán később ellaposodnak és eltűnnek, míg a diszplázia az egész élet folyamán megmarad. Sajnos ez a betegség is gyógyíthatatlan, csak a megelőzésre van mód szelektív tenyésztéssel és rendszeres szűréssel.

PRA (Progressive Retinal Atrophy)

A kifejezésben már benne rejlik, hogy ez a betegség progresszív, vagyis gyorsan halad előre, és rövid idő alatt teljes vaksághoz vezet. A kifejezés némileg szinonim a retina degenerációval, ugyanis a folyamat a fotoreceptor sejtek elhalásával, rendellenes fejlődésével jár. Ez a betegség is örökletes, autoszómális recesszíven öröklődik. A szemfenéki képre jellemző a retina ereinek elvékonyodása, rendellenes pigmentáció, a tapetum lucidum hyperreflektivitása. Terápiára nincs mód, viszont elektroretinográfiával (ERG) jól szűrhető már 6-8 hetes kortól. Ez egy olyan eljárás, amelynek során a fotoreceptoroknak különböző fényingerekre adott elektromos aktivitása mérhető. Fiatal korban ugyanis nagyon gyakran még nincs látható szemfenéki elváltozás, viszont az elektroretinogram már tükrözi a csapok és pálcikák degenerációját, funkciócsökkenését. Egyelőre csak ír szetterekben lehetséges a betegség DNS-alapú szűrése. E két szűrési módnak köszönhetően a betegség már egész fiatal korban megállapítható, amely egyben a megelőzést is szolgálja azáltal, hogy mentes, nem hordozó állatokat tudunk továbbtenyészteni.

Szürkehályog – Cataracta

Az elnevezés a lencse elhomályosodását jelenti, amely számos okból bekövetkezhet. A folyamat nem tévesztendő össze az időskori lencse sclerosissal, melynek során a lencse szintén elhomályosul, de ez majdnem minden idős kutyánál megfigyelhető. A szürkehályognak sokféle csoportosítása létezik. A cataracta lehet elsődleges, ami azt jelenti, hogy veleszületett lencse diszplázia miatt vagy örökletes módon alakul ki, vagy lehet másodlagos, ami azt jelenti, hogy más betegségekhez társulóan, toxikus, kémiai, traumás, parazitás, egyéb ok miatt alakul ki. Be lehet sorolni kialakulása, helyeződése, kiterjedése alapján. Megállapítása könnyű, egyszerű ophtalmoscopos vizsgálattal lehetséges pupillatágítás mellett. Sokszor fontos a kialakulás okának ismerete is a terápia szempontjából. Az örökletes cataractával bíró állatokat a tenyésztésből ki kell zárni.

PHTVL (Persistent Hyperplastic Tunica Vasculosa Lentis)

A betegség elnevezése arra utal, hogy a szem fejlődése során a lencse vérellátását biztosító erek a későbbi élet folyamán is fennmaradnak, nem sorvadnak el. Ez a betegség gyakran együtt jelentkezik egy másik betegséggel- a PHPV-vel (Persistent Hyperplastic Primary Vitreous), amely az üvegtest hasonló elváltozására utal. Ezek a betegségek is veleszületett elváltozások, melyek mindkét szemben megjelennek. Több kutyafajtára jellemző, így a golden retrieverekre is, de főként dobermannokban, dobermann pincherekben és bullterrierekben írták le (sőt emberekben is leírták ezt a betegséget). A betegségnek hat fázisát különböztetik meg, ebből az első a legenyhébb, a hatodik fokozat a legsúlyosabb fázist jelöli, mely teljes lencsehomállyal és vaksággal jár. Az elváltozás már egész fiatal korban szűrhető, réslámpás vizsgálattal, melynek során a lencse mögött enyhébb esetben csak egy pigmentált folt, előrehaladottabb esetben vascularizált szürke membrán húzódik.

http://www.petmagazin.hu/html/rendelo/rendelo1009.php