A kutya már
több, mint 1 200 éve az ember legjobb barátja. Lehetséges, hogy
kapcsolata az emberrel már 80 000 évvel korábban elkezdődött, amikor az
első kísérletek történtek a farkas háziasítására, amely minden kutya
őse. Bár a kutyák akkoriban vadászó életmódot folytattak, vissza kellett
hozniuk a zsákmányt, őrködtek és maradékon éltek, semmi kétség afelől,
hogy már akkor is különleges kapcsolat volt a kutyák és az emberek
között: kölcsönös hűség, bizalom és megértés. A következő magyarázatok
segítenek, hogy jobban megértse kutyája viselkedését:
Szexuális viselkedés
Akárcsak más állatoknak, a kutyáknak is van nemzési
ösztönük a fajfenntartás érdekében. A szukák csak az úgynevezett
tüzelési időszak alatt termékenyíthetőek meg, amely kétszer van évente. A
kanok egész évben termékenyek, és ha megtehetik, képesek nagy
távolságot is megtenni, hogy partnert találjanak.
A tüzelés általában közel 3 hétig tart, ez alatt az idő
alatt a szukák egyre vonzóbbakká válnak a kanok számára. A szuka
magatartása változhat ebben a periódusban. Sokkal ingerlékenyebbé és
nyugtalanabbá válik, de csak a második héten engedi közel magához a
hímet. Kivétel erősíti a szabályt, így előfordulhat, hogy a szuka a
tüzelésnek már az első vagy éppen csak az utolsó napján engedi magához a
kant, ezért a tüzelés egész ideje alatt lehetetlenné kell tenni a
számára, hogy kontaktusba kerülhessen kanokkal.
Egy szukának akkor is lehetnek vemhességi tünetei, ha nem
lett megtermékenyítve. A csecsbimbóiból folyik a tej, és elkezd úgy
viselkedni, mint egy igazi anya: előkészíti a fészket, vigyáz a
játékokra és más tárgyakra. Ha az úgynevezett álvemhesség tüneteit
észleli kutyája viselkedésén, konzultáljon állatorvosával.
Néhány dolog a kutya ivarzásával kapcsolatos viselkedésében
fárasztó lehet a gazdi számára. Ha nem szeretné, hogy kutyája utódokra
tegyen szert, tanácsos ivartalanítani őt, vagy más születésszabályozó
módszert használni. Kérjen információt állatorvosától.
Az érzékek
Természetes körülmények között egy kutyának
vadásznia kell ahhoz, hogy élelemhez jusson. Ezért az érzékszervei úgy
fejlődtek ki, hogy ezt megkönnyítsék a számára. Mindegyik fontos
szerepet tölt be, de a mesterséges kiválasztódás évei befolyással voltak
arra, hogy milyen mértékig fejlődtek az egyes érzékszervek. Például a
gyors kutyák, akik állatokat üldöznek nyílt terepen, mint például az
angol agárok, az afgán agárok vagy a salukik, többnyire a látóérzéküket
használják, és elvesztik érdeklődésüket a préda iránt, ha az kikerül a
látókörükből. Ugyanakkor a vérebek, a bassetek és a vizslák többnyire a
szaglóérzéküket használják a vadászat során, és órákig tudják követni a
nyomot akkor is, ha azt a préda egy hete hagyta hátra.
Minden kutyának kiváló a szaglóérzéke. Ez
legalább annyira fontos a kutyáknál mások észleléséhez, mint az
embereknél a látás. Nem csak a táplálék megtalálásában segít, de
lényeges szerepet játszik a többi kutyával való kommunikációban is.
A kutyák jól látnak messzire is, amely hasznos a
vadászat során, de nem tudják fókuszálni a látásukat a szemüktől 25
centiméternél közelebbi tárgyakra. Olyan jól ki tudják venni a színeket,
akár az emberek. Tompa fénynél jobban látnak az embereknél. A
képességük, hogy kivegyék a részleteket, korlátozott. Egy bizonyos
távolságra lévő mozdulatlan tárgyat vagy élőlényt nem tudnak észlelni,
de ha a tárgy vagy az élőlény megmozdul, azonnal észreveszik.
A kutyáknak igen jól fejlett a hallásuk. Több
hullámhossz, szélesebb skáláját képesek meghallani, mint az ember. A
kutyáknak ezt a képességét használjuk az ultrahangos sípoláson alapuló
tréning során. A porszívó vagy más otthoni készülék által kiadott magas
hang kellemetlen, sőt fájdalmas is lehet a kutyánk számára. A felálló
fülű kutyák jobban hallanak, mert a fülkagylójuk hangerősítőként
működik. Azok a kutyák, akiknek megvan ez a képességük, a hang irányába
fordítják a füleiket.
Az ízérzék, akárcsak a szaglóérzék, fontos
szerepet játszik minden kutyánál abban, hogy mely ételeket részesítik
előnyben. A kutyák többsége elfogadja a különböző ízeket. Kedvenc ízük
az édes.
Más állatokhoz hasonlóan a kutyák is érzékenyek a
hőmérsékletre és a fájdalomra, ugyanakkor örömet okoz nekik egy
barátságos érintés. A különböző testrészek érintésre való érzékenysége
egyénileg eltérő. A kutyák többsége szereti, ha vakargatják a fejét, a
mellkasát vagy a hátát, de sokuk agresszívvá válik, ha megérintik a
farkát, a farát vagy a mancsait. |
A testbeszéd
Az egyik ok, amiért a kutya olyan jó társa az
embernek az, hogy hihetetlen képességgel tud velünk kommunikálni. A
kutyák, akik emberekkel élnek, úgy tekintik őket, mintha a családjukhoz
tartoznának, és nagyon hamar megtanulják felismerni a
hangulatváltozásainkat és a szándékainkat. A kutyák közti kommunikációs
eszközök ismerete lehetővé teszi a figyelmes gazdi számára, hogy
pontosan értse, mit próbál közölni vele a kutyája.
A kutyák számos eszközt használnak a
kommunikációhoz: arckifejezéseket, pózokat, szagokat és hangokat.
Kutyája érzelmeket fejez ki a szájával, a szemeivel, a füleivel, sőt a
farkával is. A testbeszéd megfigyelésével meg tudja határozni, hogy
melyik kutya van domináns pozícióban az adott helyzetben.
Egy magabiztos kutya, ha agresszív helyzetbe
keveredik, megpróbál nagyobbnak és erősebbnek látszani, mint amilyen
valójában. Egyenes pózt vesz fel, felállítja a füleit és a farkát,
előretolja a mellkasát, és a nyaka körül, illetve a hátán feláll a szőr.
Lassan mozgathatja a farkát és moroghat is. Ha a kutya az alázatát
akarja kimutatni, akkor olyan kicsinek próbál látszani, amennyire csak
lehetséges, és különleges kölyök-nézést produkál, mert ez a magatartás
csökkenti az agressziót az ellenfelében. A felnőtt kutyák néha
megdorgálják kölyök társaikat, de sosem támadják meg őket.
Az alázatot kifejező kutya rendszerint hátulról
közelíti meg a domináns felet, alacsonyabb pózt vesz fel, és lelkesen
mozgatja a farkát, a hát vonala alatt tartva azt. Megpróbálhatja
nyaldosni a domináns kutya vagy ember szája sarkát (vagy az ember
kezeit). Ha ez a magatartás nem győzedelmeskedik az ellenfél felett,
akkor a kutya a hátára fordul és széttárja a hátsó lábait. Ebben a
pózban előfordulhat, hogy akaratlanul is elcsöppen egy kis vizelet.
Egy nagyon jellemző és jólismert viselkedésforma
a farokcsóválás. A legtöbb ember tudja, hogy a lazább csóválás a
pozitív érzelmeket és a kutya pozitív hozzáállását fejezi ki. A farok
nagyon heves mozgatása, amely a far mozgatása is egyben, az alázatos,
valamint a nagyon rövid farkú kutyáknál figyelhető meg. A farok más
érzelmeket is kifejezhet. A merev farok lassú mozgatása a hát vonalában
idegességet jelent. A hátsó lábak közé szorított farok félelmet jelez. A
nyugtalan vagy ideges kutyák erősen mozgathatják a farkukat lefelé,
miközben megpróbálnak győzedelmeskedni az ellenfelülön. A legtöbb kutya
úgy fejezi ki érdeklődését vagy éberségét, hogy a farkát a hátvonal
alatt 45 fokkal vagy kicsit magasabban tartja, de a farok tartásának
természetes módját befolyásolta a mesterséges kiválasztódás. Néhány
fajtánál, mint például az olasz agár vagy a whippet esetében, az a
természetes, hogy a farok a két hátsó láb közé szorítva helyezkedik el.
Sokat megtudhatunk a kutya hangulatáról az
arckifejezéséből, amely aggódást, izgalmat, félelmet, játékhoz való
kedvet és sok más érzelmet is kifejezhet. Az éberséget és a figyelmes
fülelést a fülek egyenes és függőleges helyzetbe állítása kíséri. A
hátra álló vagy lágyan a kutya fejére simuló fülek olyan érzéseket
fejeznek ki, mint az öröm, az engedelmesség vagy a félelem. Hogy
helyesen értelmezze kutyája érzelmeit, figyelnie kell az egész
testtartását. Az agresszív magatartást a fülek merev, felálló helyzete
vagy szorosan a fejhez való lapulása jelzi.
A boldog vagy engedelmességet mutató kutya lazán
vagy félig lecsukva tartja szemhéjait, míg egy agresszív állat tágra
nyitja a szemeit. Egy kutyacsoportban a vezető kutya a szelídet már a
nézésével is kontrollálni tudja. Az állatok addig néznek ?farkasszemet?
egymással, amíg az egyikük agresszívabb nem lesz, vagy a másikuk
szemlesütve le nem szegi a fejét. Ha a kutyát alázatos magatartása
ellenére továbbra is bámulja az ellenfele, akkor bizonytalan lesz, és
félelemből elkezdhet harapni. Ha egyik állat sem áll el a
szemkontaktustól, akkor a dominánsabb kutya elkezd morogni a másikra,
sőt meg is támadhatja az ellenfelét.
Ne próbálja meg állni kutyája pillantását, ha az
ideges vagy agresszívan viselkedik, mert kiprovokálhatja a támadását. A
szelíd szemkontaktus nagyon fontos, és jót tesz a kutya-gazdi
kapcsolatnak.
Az engedelmes kutyák vagy bizonyos fajtájú
kutyák (például a labradorok) gyakran kinyitják a szájukat, és úgy
villantják ki a fogaikat, mintha mosolyognának. Egy agresszív vagy
önbizalomhiányos kutya csak a metszőfogait villantja ki, az ajkai
merevek, és összeráncolja a bőrt az orrán. Egy félelemmel teli,
agresszív kutya teljesen hátrahúzza az ajkait, az összes fogát
kivillantja, és néha még morog is.
Ha kutyája arra kéri, hogy játszon vele,
felemeli a mellső mancsát vagy egyedi módon behajlítja a mellső
mancsait, és gyakran ugat, hogy felhívja magára az Ön figyelmét. Az is
előfordulhat, hogy előhoz egy játékot, vagy hogy ráugrik egy másik
kutyára, hogy egy jót kergetőzzenek. |
A hangok általi kommunikáció
Szinte rögtön azután, hogy megszületnek, a
kölyök kutyák különböző hangokat adnak ki, hogy közöljék az anyjukkal:
éhesek, boldogok vagy éppen fáj valamilyük. Az első ugatást a születés
után 3-6 héttel hallhatjuk. Az ugatás különböző érzelmeket fejez ki, és a
hangja a helyzettől függően más és más. A kutya figyelmeztetően ugat,
ha betolakodót lát, vagy ha tudatni akarja, hogy adott terület az ő
territóriuma, játék közben, vagy amikor fel akarja hívni magára valaki
figyelmét.
A morgás figyelmeztetést, fenyegetettséget
jelent, vagy védekezésként értelmezhető. Sose provokáljon morgó kutyát,
és ne engedje a gyerekeket a közelébe, mert támadhat. Előfordul, hogy a
kutya morog, miközben egy másik kutyával játszik, de ekkor sem a pózuk,
sem az arckifejezésük nem utal agresszióra. Néhány kutya
megkülönböztetően morog, amikor cirógatják, de ekkor laza a testtartásuk
és láthatóan nem akarnak támadni.
A vonyítás nagy távolságra is elhallatszó
kommunikációs eszköz, messzebbről meghallható, mint az ugatás. A kutyák
általában akkor vonyítanak, amikor magányosak és társas kontaktust
kezdeményeznek. Az alázatos viselkedést, az üdvözlést vagy a fájdalmat
gyakran kíséri nyüszítés. Erős fájdalomnál csahol a kutya. A magas
hangon való ugatás izgalomról árulkodik, például kergetőzés közben. |
A szagok általi kommunikáció
A levegőben és a talajon lévő szagok sokat
elárulnak kutyájának arról, hogy mi is történik a környezetében. Olyan,
mintha kutyája újságot olvasna. A kutyák kétféle képpen kommunikálnak
egymással szagok útján. Először is ott hagyják a szagukat a
környezetükben nyál-, vizelet- vagy mirigykiválasztódás útján. A
testszaguk is fontos információkat árul el a többi állat számára.
A hím és a nőstény kutyák is érzik a más kutyák
által otthagyott szagokat, és ?el tudják fedni? azokat a saját
vizeletükkel. A domináns nőstények nagyon gyakran állnak az éppen vizelő
szuka mögé, hogy azonnal ugyanazon a helyen hagyják saját vizeletüket. A
terület vizelettel való megjelölése nem olyan fontos a kutyák esetében,
mint a ragadozóknál, de valószínűleg nyugató funkciója is van: egy
kutya, akit a saját szaga vesz körül, nagyobb biztonságban érzi magát.
Egy szuka kutya vizeletében vannak olyan
anyagok, amelyek jelzik a párzási időszakot, és hogy készen áll a
szaporodásra. A kan kutyák megérzik ezt, és akár nagy távolságot is
megtesznek azért, hogy megtalálják a tüzelő nőstényt.
A kutyák számára a bőrben található mirigyek
által kibocsátott illatanyagok szintén fontos eszközei a
kommunikációnak. A mirigyek a kutya szájában, a végbélnyílás mellett, és
a farkon csoportosulnak. Ha olyan kutyák találkoznak, akik még nem
ismerik egymást, először is megszimatolják egymást ezeken a területeken.
Egy félénkebb kutya eldughatja a farkát a lábai közé, hogy megelőzze a
további szaglászást.
http://kutyavilag-krisz.mindenkilapja.hu/html/19054359/render/a-kutya-viselkedese
Kommentáld!