Egy kisbaba érkezésével minden megváltozik. Átalakulnak a szokásaink, olyan dolgokról mondunk le, ami természetes volt. A pici a család középpontjába kerül. De hogyan éljen együtt a család eddigi kedvencével?

Mikor gyermekünk már mocorogni, mászni kezd, adódhatnak kellemetlen helyzetek. Nem könnyű feladat megértetni az aprósággal, hogy a kutya nem játékszer vagy gyűrögetni való plüssállat. A gyermeknek és a kutyusnak is meg kell tanítanunk, hogy a másik tulajdonát, birodalmát tiszteletben kell tartani. Biztosítsunk a kutya számára egy olyan helyet, ami a gyerek számára tabu. Mindig legyünk jelen, ha egymás közelében vannak. A legkedvesebb simogatás is könnyen csaphat át vad szőrhúzogatásba, amit négylábú barátunk zokon vehet. Figyeljük a kutya hangjelzéseit, hogy tudjuk, mikor kell megszabadítanunk a kúszó-mászó veszedelemtől.

Fontos megtanítani csemeténknek, hogy a kutyát evés és pihenés közben ne zavarjuk. A gyerekekben legkésőbb 2-3 éves korukra tudatosítani kell, hogy a kutyák is élőlények, tisztelnünk kell őket, és ugyanúgy éreznek fájdalmat, mint mi.
Fontos megemlíteni, hogy kedvencünk nem csak agresszióval válaszolhat egy csecsemő jelenlétére. Könnyen eshet depresszióba, étvágytalan, kedvetlen lesz. Ilyenkor sok figyelem és törődés segíthet, hiszen számára a gazdi szeretete a legfontosabb.
 

Segítség a nevelésben

A szabályok betartásával egy kutya nem veszélyt, hanem nevelési segítséget jelenthet. A poronty gyorsabban és zökkenőmentesebben szocializálódik, megtanulja, hogyan legyen tekintettel más élőlényekre. Ha bevonjuk a kutyagondozással járó feladatokba, a felelősségtudata is hamar kifejlődik. Azok a gyerekek, akik kutya mellett nőnek fel, sokkal kevésbé lesznek agresszívek, és könnyebben kötnek barátságokat. Egy családi krízis vagy válás esetén különösen nagy segítség lehet egy négylábú jelenléte.

Családunk gyarapodása tehát nem ok arra, hogy a kedvencünket kitaszítsuk otthonunkból. Éppen ellenkezőleg! Ha megfogadjuk a tanácsokat, gyermekünk élete egy igaz baráttal lesz gazdagabb.

• Ha a házi kedvenc keveset találkozott még gyerekekkel, ideje, hogy barátokat keressünk neki. Hagyjuk nyugodtan, hogy – természetesen felügyelet mellett – a szomszédok vagy ismerősök gyerekeivel játsszon.

• A baba megszületése után küldjünk haza egy használt pelenkát és egy babaillatú ruhácskát a kutyusnak. Szagoltassuk meg vele többször mindkettőt, hogy megszokja az új illatokat. Nagyon fontos, hogy az állat ne játsszon vele.

• A kórházból hazaérkezvén nyugodtan engedjük közel kedvencünket a babához. Guggoljunk le vele az állathoz, és hagyjuk, hogy jól megszaglássza. Biztosak lehetünk benne, hogy megismeri a pelenka illatát, és barátságosan reagál.

• Természetes, hogy minden újdonsült anyuka a babájával foglalkozik, de nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg a mindig hűséges kutyáról sem. Éreztessük vele, hogy oszlopos tagja a családnak. Szánjunk mindennap egy kis időt szeretgetésre, játékra.

• Ne hagyjuk egyedül porontyunkat a kutyával, még akkor sem, ha az ismerkedés zökkenőmentes volt. Ha bántja a kicsit, nem biztos, hogy a saját hibájából teszi.

• Ha ebünk már falkatagként tekint a babára, akkor meg is védi az idegenektől. Figyeljünk nagyon, ha látogató érkezik, foglaljuk le a kutyát, hisz nem tudhatja, hogy a vendég nem akar rosszat a kicsinek.  

 http://www.nlcafe.hu/csalad/20070817/a_kisbaba_es_a_kutya/