Az állattartásnak évezredes múltja van. Kutatók szerint az ember körülbelül 14 ezer éve (ill. egyes újabb régészeti leletek szerint 18 ezer éve) háziasította a farkast, míg a macska háziasítása körülbelül 12 ezer éve történt. Bár kb. 4000 éve az egyiptomiak Basztet, a termékenység istennő megtestesítőjének tartották, többnyire a hasznukért tartották a macskákat, nem beszélve a kutyákról, és a ház körül élő más állatról. Kivéve az előkelőségeket, hiszen a királyok és császárok udvarának díszeiként előszeretettel tartottak egzotikus állatokat, „társasági" kutyákat, és megkülönböztetett sorsuk volt egyes lovaknak és a vadászkutyáknak is.

Az ipari forradalom idején kezdődött a tömeges városiasodás, és ekkor kezdett elterjedni az előkelő háztartásokban az a szokás, hogy kedvtelésből állatokat tartsanak lakásukban. A II. világháború után már a szerényebb körülmények között élők is megengedhették maguknak, hogy kutyát, macskát vagy más állatot tartsanak otthon.

Manapság, amikor külön tudományággá fejlődött az ember-állat kapcsolatok tanulmányozása, egyetértés van abban, hogy a kutyák, a macskák és általában a társként tartott állatok jó hatással vannak az egészségre, pl. a kutyatartók többet mozognak, kevésbé fenyegeti őket az elhízás és ritkábban járnak orvoshoz, és általában az állattartók kiegyensúlyozottabbak. Sikerült megtalálni ennek az okát is: a társként tartott állatokkal való érintkezés olyan hormonokat termel, amelyek a vérkeringésre és az idegrendszer működésére jó hatással vannak.

A városiasodás, a lakosság világszerte tapasztalható elöregedése, és az egyre későbbre tolódó gyermekvállalás miatt az előrejelzések szerint nem várható az állattartás népszerűségének csökkenése, de valószínű, hogy változni fognak az ezzel kapcsolatos szokások.

Az orvoslásban már elsőként a pszichiátriai betegségek gyógyításában alkalmaztak kisállatokat, egy William Tuke nevű brit orvos már 1792-ben felismerte, és a terápia részeként vonta be az állatokat a gyógyításba. Ma is segítenek az állatok például az autisták és a nagyobb lelki traumán átesettek kezelésében. Az állatok segítenek kiteljesíteni a vakok és mozgássérültek életét is, de a Parkinson-kórosok számára is képeznek ki segítő kutyákat.

A szervezett és tudatos állatvédelem gyökerei a 19. század elejére nyúlnak vissza, amikor 1922-ben Richard Martin brit parlamenti képviselő elfogadtatta a világ első állatvédelmi törvényét a szarvasmarhák, a lovak és a birkák védelmében és 1824-ben megalapította a világ első állatvédelemmel foglalkozó társaságát (Society for the Prevention of Cruelty to Animals) a ma is működő RSPCA elődjét. Az igazi nagy áttörés a XX. században történt, amikor szintén a briteknél 1979-ben létrehozták a haszonállatok védelmével foglalkozó tanácsot (Farm Animal Welfare Council), amelyben lefektették a haszonállatok tartásának és jólétének alapvető szabályait és jogait.

A magyarországi állatvédelem Herman Ottó tevékenységével kezdődött, aki 1893-ban megalapította az Országos Ornitológiai Központ, amelynek keretében szerveződött az Országos Állatvédő Egyesület, majd ezek egyesüléséből alakult meg a Magyarországi Állatvédő Egyesületek Szövetsége 1908-ban.

Magyarországon az állatvédelem jogi szabályozása az azóta többször módosított az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapszik, és megfelel az uniós elvárásoknak is. Az elmúlt években megkérdőjelezhetetlenül megerősödött az állatvédelmi szemlélet, amelyhez a jogszabályok mellett jelentős része volt a civil szervezetek munkásságának.

A felelős állattartás népszerűsítésében kiemelkedik a Felelős Állatbarátok Egyesületének (FÁBE) - www.hazikedvencek.hu - tevékenysége, melynek alapját a Felelős Állattartás alábbi Hét Aranyszabályának népszerűsítése adja. Ennek jegyében az elmúlt közel húsz évben számos tudományos konferenciát rendeztek, többek között nagy publicitást kapott a családon belüli erőszak, gyermek-és állatbántalmazás összefüggéseit vizsgáló, illetve az állatvédelem aktuális kérdéseivel foglalkozó fórum. Komoly tanulmányok készülnek a FÁBE közreműködésével, amelyek az állattartással kapcsolatos aktuális kérdések mellett vizsgálják az állatok pozitív hatását az emberekre.

A FÁBE már 2003-ban elindította a felelős állattartással kapcsolatos iskolai programját, amelyet 2008-ban az Európa-szerte átvett Frakk óvodai program követett. Az Egyesület más civil szervezetekkel együttműködve különösen sokat tesz a menhelyi állatokért, és a FÁBE nevéhez fűződnek továbbá olyan nagy tömegeket megmozgató események, mint a Kutyafutta vagy az Állatok Világnapja kapcsán szervezett saját események. A Magyar Állateledel Egyesülés 2010 szeptemberében indította útjára felelős állattartásról szóló programját az óvodai és az általános iskolai korosztály számára.

Minden anyag letölthetõ a Magyar Állateledel Egyesülés honlapjáról.

http://www.allateledelgyartok.hu/oktatas.html