A bolha apró (2-3mm körüli) ízeltlábú vérszívó, a kifejlett egyednek erős ugrólába van, testük oldalirányban lapított a szőrök közötti könnyebb mozgás végett. Petékkel (0,5mm) szaporodik, 3 lárvaállapota (1mm) van, ezek nem tudnak ugrani. A peték hónapokig kibírják a környezetben zord körülmények között is. Így egy sikeres bolhairtás után, ha nem végezzük rendszeresen ezt a műveletet, "magától" is újra bolhás lesz kedvencünk.

Nagyon fontos tudnunk, hogy a bolha nem minden idejét tölti a gazdaállaton. Vért szívni járnak rá, de idejük nagyobb részét házi kedvencünk környezetében élik, mint például az alomban, szőnyegben, padlórepedésben. Itt petéznek, háromszor vedlenek és egy hónapon belül kifejlett bolhává alakulnak, A lárvák végig a gazdaállat közvetlen környezetben élnek, mert az életük szorosan táplálékfüggő, élelem híján pár nap alatt elpusztulnak. A felnőtt bolhák ürülékével táplálkoznak. A bolha rosszul emészti a vért, így ürüléke, ami a gazdaállat körül potyog, nagy tápértékű. Így jól érthető, hogy a bolhák jóval több vért szívnak, mint amennyire szükségük van. Gyakori, hogy súlyosan bolhafertőzött kölyökkutya hamar vérszegénnyé válik, elhanyagolt esetben el is pusztulhat.

Amikor levedlik az utolsó állapotú lárva, akkor bemászik a kifejlett bolha a kutyánkba és több-kevesebb időt tölt rajta. Fertőződni úgy tudnak az állatok, hogy közvetlen kontaktus során a parazita átugrik egyik állatról a másikra, vagy a gazdaállat olyan helyen fordul meg, ahol másik állatról lepotyogó peték, esetleg lárvák találhatók. A peték mivel sokáig élnek, ragályfogó tárgyakkal, például alomanyaggal is közvetíthetők, de lehetséges, hogy a gazdi ruhája, esetleg a széllel szállított por viszi a petéket az új gazdához.

A bolha nem fajspecifikus parazita

Van macskabolha, de az csíp kutyát is és fordítva. A sünök és rókák mindig nagyon bolhásak. Ezek parazitái is átmennek a vadászebeinkre. Az embert huzamosabb időre ritkán látogatja az állatok bolhája, csupán egyszer-egyszer csípnek, azután gyorsan odébbállnak. Persze az érzékenyebb embert (akinek a vérét szívesen szívják) csúnyán összecsipkedhetik! Mindezekből kitűnik, hogy csak az az eb védett e paraziták ellen, amelyiket rendszeresen, időkihagyás nélkül védik! Sőt a környezetben is folyamatos kontrollra van szükség. Kutyáink védelmére számos készítmény áll rendelkezésünkre. Jó üzlet a parazitairtó szerek előállítása, mert rendszeresen és sokat használnak belőlük. Többféle, testre való felhordási lehetőség létezik. Egyik módszer a spray: ezeket teljes testfelületen bőven kell alkalmazni és akkor ez a leghatékonyabb megoldás. A hátvonalra cseppenthető szerek (spot-on) némelyike is jól működik, de inkább megelőzésre alkalmasabbak, mint egy súlyosan bolhás eb rendbetételére. A bolhairtó szerrel impregnált nyakörvek kevéssé megbízhatóak, inkább megelőzésre jók és kombinálhatók más készítményekkel. Az olcsó, hipermarketekben kapható nyakörvek mellett rendszeresen százszámra találunk bolhát pácienseinken. El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy a bolhák a gazdaállat szeméhez járnak inni, így e miatt a bolhanyakörvekkel nagyobb valószínűséggel érintkeznek a paraziták. A környezetben elvégzendő feladatok a következők: rendszeres alommosás vagy csere, porszívózás, sepregetés. Minderre a peték és lárvák eltávolítása miatt van szükség. Alkalmazhatunk környezeti vegyszereket is. Erre leggyakrabban a neonsomosan nevű vegyszer 1:200x hígítását használják permetezéssel kijuttatva.

A bolhák közvetett kára a legsúlyosabb

Allergiás hatásuk a leggyakoribb. A bolha nyála magas fehérje tartalmú. A fehérje a legerőteljesebb allergén (az a tényező, ami allergiát képes kiváltani). Rendszeres kontaktusra, az allergén bőr alá való bejutására és hajlamra van szükség az allergiás bántalom kialakulásához. Ha nincsen allergiás elváltozás az állaton, akkor sokszor ki sem derül a parazitás fertőzés. Persze jól látszanak a kis ízeltlábúak, ha sokan mozgolódnak a kutyánk bundájában. Ha nem látunk bolhát, akkor útba igazíthat a bundában a szőrzetre tapadt bolhaürülék. Ez kb. 0,5 mm, de gyakran hosszúkás spirális alakú. Könnyű elkülöníteni más szennyeződéstől, mert sűrű fésűvel vízzel átitatott fehér lapra hullatva az ürülék vörös udvart képez, mert az nem más mint rosszul emésztett vér. Az allergiás bántalom lehet heveny: ekkor pár óra alatt egy gyulladt folt alakul ki a kutyán bárhol, de gyakran a combokon. Ezt a foltot, mivel nagyon viszket kiharapdálja, nyalja az eb. Átmérője 1-10 cm is lehet, megvastagodik a bőr, váladékozik, gennyezik, baktériumok szaporodnak el. Kezelés nélkül nagyon súlyos bőrgyulladás alakulhat ki, ami mélyebbre terjedve tovább fejlődhet. Kezelése hosszas antibiotikum, gyulladáscsökkentő adagolását teszi szükségessé és a bőrbántalom rendszeres külsődleges fertőtlenítést és gyulladáscsillapítást igényel.

Bolhaallergia

Kialakulhat hosszas allergia is (minimum 1-2 hónap bolhásságot igényel), ekkor az eb hátágyéki tájékán megritkul, vagy kihullik a szőrzet és sebek keletkeznek. Ez a bántalom mivel régi keletű, lassan gyógyul. Teljes bolhairtásra, antibiotikum és gyulladáscsökkentő kúrára van szükség. E mellett fontos az immunerősítés és bőrtáplálók adása is. A súlyosan bolhanyál allergiás egyedek egyetlen bolhacsípés hatására veszélyes allergiás gyulladást kaphatnak. Más egyedek évekig tünet mentesen lehetnek bolhásak. De ezek sincsenek biztonságban a bolha által terjesztett galandféreggel szemben, amely ráadásul emberben is megtelepedhet. A bolha után való rágcsálás során az eb elharapja és lenyeli a bolhában fejlődő galandférget. Ez után kikel a gazdaállatban a féreg, és kifejlődve a végbélnyílás környékén rizsszemszerű szelvényei láthatók lesznek. Tehát a bolhás kutya mindig férges is. Ezért rendszeresen féregűzni is kell a bolhafertőzésnek kitett ebeket!

A bolhák még egy sor fertőző vírusos és baktériumos betegségnek lehetnek a közvetítői. Szerencsére ezek ritkábban fordulnak elő, mint például a bubópestis. A középkori nagy pestisjárványok kirobbantásáért a vándorpatkányok bolháit teszi felelőssé a tudomány.

http://www.haziallat.hu/kutya/gondozas/bolha-bolhacsipes-kutya-macska-204/1494/